Válogatós a gyerek? Talán szenzoros integrációs zavara van!

Én nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én speciel imádom a háztartási kekszet. De csak a négyzet formájút, a kör alakút nem. És szeretem a húslevesbe való csigatésztát és cérnametéltet, de az eperlevélért már korántsem rajongok.

Pedig utóbbiak elvileg ugyanabból az anyagból készülnek. Mint ahogy a kerek és a négyzet formájú háztartási keksz is. Ja, és gyűlölöm a puding állagú ételeket. Imádom a sajtokat és a tejfölt, de a tejet a világ minden pénzéért sem innám meg. Na jó, lenne az a pénz, de nagyon meg kellene erőltetnem magam.

Pedig nem vagyok egy válogatós típus, hanem inkább jó evőnek mondanak, aki élvezettel hódol a gasztronómia élvezeteinek. Na de mi lehet az oka akkor annak, hogy vannak formák, állagok, színek, ízek stb., amik preferenciák lehetnek, amikor eldől, szeretünk-e valamit, vagy sem?

Kezdjük az ízeknél! Állítólag úgy születünk, hogy szeretjük az édeset, mert a gyümölcsök jó energiaforrások. A keserűt azonban már nem annyira. Ennek oka, hogy ezek gyakran mérgezőek a természetben, így genetikailag belénk van kódolva, hogy ne szeressük. A már velünk születő preferenciák mellett azonban a pszichológus szerint többségben vannak azok, amiket tanulunk.

Ráadásul már az anyaméhben megkezdődik ez a tanulás, amikor a magzatvíz által kapcsolatba kerülünk azokkal az ételekkel, amiket az anya fogyaszt. Kutatások szerint azok az újszülöttek, akik már találkoztak az ánizzsal és a fokhagymával odabent, pár nappal a születésük után kevésbé negatívan reagáltak ezekre a szagokra.

Forrás: Shutterstock

Felmérések szerint az emberek 16%-át érinti a szenzoros integrációs zavar, amelynek egyik tünete lehet, hogy valaki főleg textúra alapján válogat. Ez a neurológiai probléma az ingerfelvevés zavaraként igencsak meg tudja nehezíteni a - sokszor kiemelkedően intelligens - gyerekek és családjuk életet. A speciális érzékenységgel születettek bizonyos ízekre, szagokra, állagokra is érzékenyebbek. Ennek az oka vizsgálatok szerint a nyelv ízlelőbimbóinak magasabb száma, valamint sűrűsége.

Ha csecsemőként vagy kisgyermekként ezért rossz élmény érte őket egy étellel kapcsolatban, akkor nagy valószínűséggel el fogják utasítani a hasonló ízű, szagú, állagú ételeket is. Az ilyesfajta elutasításért pedig az evolúció a felelős. Ez az ösztön ugyanis régen a túlélést szolgálta, a romlott vagy mérgező ételek elkerülése által.

Na de mi van a 84%-kal, akik nem ennyire érzékenyek, mégis problémáik vannak egyes ételekkel? Állítólag a születés utáni második évtől kezdünk el "félni" az újdonságoktól, addig szinte bármivel etethetnek bennünket. Azaz, amiket addig nem próbáltunk ki - akár közvetetten, az anyatejen keresztül -, azok valószínűleg nem fognak tetszeni.

De ezen is lehet segíteni, ennek alapja pedig az asszociáció. Egy kísérletben gyerekeket vettek rá, hogy cukrozott brokkolit egyenek. A hatodik alkalom után már önmagában is ízlett a lurkóknak a zöldség... Szóval, ha az ételeket összekeverjük, egy idő után azt az összetevőt is megszeretjük, amit addig nem kedveltünk.

Egyébként meg nem mindegy, hogy milyen formában, színben visszük be azt a táplálékot, amelyre szüksége van a szervezetünknek? Bátran változtassuk meg az italok és ételek színét, formáját, és akkor másnak fogjuk érezni az ízeket is. Nem kell mindenkinek Gombóc Artúrnak lennie, aki arról híres, hogy mindenféle formájú és ízű csokoládét szeretett a világon.

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?