Dörök Vanda: A média majd megmondja, milyen pasi illik hozzád!

A szerelmet túlértékeljük. És elhisszük: nem lehetünk boldogok, csak akkor, ha megtaláljuk azt az egyetlent, aki nekünk rendeltetett.

Nem akarom részletezni, hogy ezt többek között a marketingesek és Hollywood pénzéhes machinátorainak köszönhetjük. Hogy hogyan használják ki a társra való igényünket, és a szerelem mindenhatóságát hirdetve hogyan vetetnek meg veled mindent, ami ahhoz kell, hogy rád találhasson a szerelem.

(Halkan azért szeretném megjegyezni, hogy nincs az az "okos" arcba épülős összetevőkkel felturbózott arckrém, ami megtalálja neked az igazit. Hidd el, nem ezen fog múlni! És nem fogsz savanyú uborkaként pislogni egy spájzban porosodva akkor sem, ha már évek óta nincs senkid.)

De nemcsak a cégek, hanem már a média is beszállt a "szerelemiparba". A netes cikkeknek minimum a fele arról szól, hogy csak egy nyálas romkomszerű, hiperszenvedélyes szerelmi kapcsolat lehet tökéletes. És vadul osztogatja szinte az összes magazin az okosabbnál okosabb tanácsokat, hogy hova menjetek legelőször randizni, mit vegyél fel, milyen nonverbális jeleket küldj és milyen "jelekre" kell neked figyelned a másikban - nehogy má' egy hozzád nem passzoló férfira vesztegesd el a drága idődet...

Nem tudom, te hogy vagy vele, de én fázom ettől az egésztől, és óva intek mindenkit attól, hogy gondolkodás nélkül benyelje ezeket a baromságokat. A minap is belefutottam egy cikkbe, ami negédes romantikussággal fejtegette, vajon milyen párok illenek össze jobban - a hasonlók vagy a különbözőek? A cikk üzenete kábé az volt, hogy egyértelműen a hasonlóság a harmonikus kapcsolat záloga.

Azaz, ha te partikirálynő vagy, miközben a párod buli helyett sokkal jobban szeret otthon kanasztázni, akkor kihúztad a pakliból a "Bocsi, most nem nyertél, próbáld újra!" lapot. Nos, ha ezzel egyetértesz, akkor van egy rossz hírem: nincs olyan párkapcsolat, ahol megúszhatod a kapcsolatba fektetett melót, és ami magától működni fog.

Nekem az ilyen fekete-fehér sémákat állító, "na, most jól megmondom a tutit" írásoktól felmegy a vérnyomásom. Hát könyörgöm, használjuk már egy kicsit a józan paraszti eszünket! Ha jól belegondolsz a "Ki illik jobban hozzám, aki olyan, mint én, vagy aki tök más, mint én?" kérdésre a válasz az, hogy is-is. Mert attól függ, hogy milyen tulajdonságokat veszel górcső alá!

Példaként tegyük fel, hogy te egy rendmániás ember vagy, a szó nem pejoratív értelmében. Utálod a kupit és a koszt a lakásban, szereted, ha minden a helyén van, és sokat melózol is ezért. Erre összejössz egy faszival, akinek ez tökre nem téma, és szanaszét hagyja a zoknijait a nappaliban, vagy ne adj' Isten, fizikai fájdalmat okoz neki, ha a poharat, amiből ivott, be kell tennie a mosogatóba.

Ez a példa azt igazolja, hogy a hasonló a hasonlónak örül. Egy rendszerető és egy trehányabb fél között elkerülhetetlen a súrlódás. A súrlódás nem jó, tehát egy pár akkor funkcionál jól, ha hasonlóak. És te lelkesen keresel is magad mellé egy hasonlóan rendszerető férfit.

Forrás: Shutterstock

De gondoljuk csak tovább a sztorit. Tegyük fel, hogy a személyiséged több összetevőből áll, mint pusztán a rendszeretet. Mondjuk, igazi tűzről pattant csaj is vagy, aki jellemzően a domináns fél szerepében érzi jó magát. És a kedvesed, akit kihúztál a zsákból magad mellé, szintén a domináns fél szerepében érzi jól magát (azaz hozzád hasonló). Ez így már nem is lesz annyira tuti, igaz?

Ebben a helyzetben inkább azt mondanád, hogy hát mégis inkább egy tőled különböző párra lenne szükséged. És egy pár akkor funkcionál jól, ha - a változatosság gyönyörködtet elv mentén - különböznek egymástól. És közben arra gondolsz, jobban kijönnél egy nyugodtabb vérmérsékletű férfival, akit nem zavar, sőt, örül neki, ha te irányítasz.

Vagy még egy példa: te mondjuk, egy igazi csupaszív, gondoskodó tündér vagy. Mit gondolsz, milyen pár való hozzád: az, akinek jólesik, ha gondoskodsz róla, vagy inkább az, aki úgy érzi, folyton anyáskodsz felette? Nem is olyan egyszerű, ugye?

Az életben nem lehet olyan kijelentéseket tenni, hogy csak ez, vagy csak az a tuti! Mert nem mindegy, hogy milyen szempontokat, jelen esetben milyen tulajdonságokat veszel figyelembe. Az nyilván jó táptalaj, ha az alapvető értékeitek hasonlóak (pl. mindketten elítélitek az erőszakot), de más tulajdonságokban meg pont az lesz a jó, ha kiegészítitek egymást.

Szóval, ne akard megfejteni és egymondatos bölcsességekké redukálni szerelmet, mert az zsákutca! A hosszú párkapcsolat záloga úgyis az önismereteden és a kettőtök problémamegoldási hajlandóságán fog múlni. Csakis rajtatok.

Forrás: Szabó Gábor
Még több cikk Vandától!

Ha idáig eljutottál, már biztos rajongsz Vanda stílusáért, és nem bírod visszafogni magad, hogy ne olvass tőle még többet. Megértjük, és segítünk is neked. Az írói oldalán rengeteg írása vár rád.

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?