A legtöbben hallottunk már a terápiás állatokról. Tudjuk, hogy segítenek, tudjuk, hogy fontos munkát végeznek nap mint nap. Értünk élnek, mi pedig feltétel nélkül bízunk bennük.
Nem csoda, hogy egyre több helyen és egyre több mindenre alkalmazzák őket.
1. Izgulsz a vizsga közben? Simogasd Diót!
Elsőként itt van nekünk Dió, a törpe schnauzer, aki a szegedi egyetem hallgatóit segíti. Feladata: oldani a stresszt a vizsgák előtt, illetve közben. Statisztikai adatok ugyanis bebizonyították, hogy a vizsga előtti percekben a diákok képesek olyan szinten bestresszelni, hogy rosszabb teljesítményt produkálnak, mint amire egyébként képesek lennének. Így hát Dió a felelős azért, hogy a kis szőrgombóc testével oldja a hangulatot és elterelje a vizsgázók figyelmét. A felmérések szerint pedig kiváló munkát végez!
A középsuliban folyamatosan az érettségivel riogatják az embert, hogy az életed vizsgája, és jaj neked, örülhetsz, ha túléled. Én már ott is bevezetném a terápiás kutyus használatát, sőt, a felvételiknél is. Mindenki, aki tövig rágja a körmét izgalmában, megérdemelne egy Diót!
2. Az olvasás izgi - főleg, ha cuki állatkák hallgatnak!
Finnországban kutyusokkal ösztönzik a gyerekeket a hangos olvasásra. A felmérések azt mutatják, hogy a gyerekek sokkal felszabadultabban és bátrabban olvasnak fel az állatoknak. Hiszen, ha valamit el is hibáznak, nem áll fenn a veszélye, hogy nevetség tárgyává válnak. Végülis én is szívesebben olvasnék fel egy bociszemű kutyának, mint egy rosszmájú pajtásnak. Az állatok persze különleges kiképzésben részesülnek, hogy kellő türelemmel "hallgassák" a felolvasást.
3. Minilovak, akik óriási munkát végeznek!
Aprók, cukik, és emellett tökéletes terápiás állatok, mert kedvesek és ragaszkodóak. Kiválóak erre a feladatra, így egyre elterjedtebb az alkalmazásuk, például kórházakban, hospice házakban, vagy épp idősek otthonában. A termetük miatt akár az ágyra is fel tudnak feküdni, így a mozgásképtelen betegek is dédelgethetik őket. Persze ilyenkor az állatok speciális "pottyantózacskóval" vannak felszerelve, hogy a higiénia se sérüljön.
Ha pedig ez nem lenne elég, nagyszerű vakvezető állatok. Sokak szerint még a kutyáknál is alkalmasabbak erre, hiszen egy ló élettartama 30-40 év, tehát tovább társa tud maradni a gazdájának. A memóriája pedig még a kutyáénál is fejlettebb. Egy paci évtizedekkel később is visszaemlékszik egy-egy vészhelyzetre, ami szintén sokat jelenthet a vakvezetés során.
+1 Persze a vakvezető kutyák érdemeit se vitassuk el!
Én személyesen is ismerek egyet. A kutyafuttatón ismerkedtünk meg Ribizlivel és gazdájával. Magával ragadó élmény testközelből látni, milyen fantasztikus munkát végez. Mindenki kapott egy gyorstalpalót a gazditól, miszerint ne adjunk jutalomfalatot a kutyának, és ne simogassuk meg. Kaját ugyanis csak tőle fogadhat el, és egy kósza simi kedvéért sem léphet le meló közben.
Sokszor összefutunk velük az utcán is. Ilyenkor mindig elmosolyodom, mert a kutyán egyértelműen látszik: tisztában van vele, hogy neki bizony dolga van. Méghozzá vigyázni a gazdira és épségben eljutni a kijelölt helyre. És látszik, hogy örömmel végzi a munkáját...
Nyitókép: Shutterstock
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
