Egy ágyban a gyerekkel?

Zsani váltig állította, hogy neki és a férjének semmilyen problémája nem származik abból, hogy 2 éve együtt alszanak a kisfiukkal, Ádámmal. A gyereknek jó, és szexelni nem csak ágyban lehet.

Ádám 3. születésnapja után nem sokkal eldöntötték, hogy elválnak. Ok: kihűlt a kapcsolat, megszűnt köztük az intimitás, nem tudtak már egymásra férfiként és nőként tekinteni, eltávolodtak egymástól stb.

  • Most gondolom, az olvasók kb 50%-a csillogó szemmel várja, hogy végre jól megaszondja egy magazin, hogy aki együtt alszik a gyerekkel, az egy hibbant, túlpörgött ősanya, aki meg is érdemli, hogy jól elváljanak tőle.
  • A másik 50% meg azt várja összeszorított ököllel, hogy Zsani férjét mondjuk el mindenféle szemét aljadéknak, hogy nem volt képes egy kis rugalmasságot tanúsítani, meg áldozatot hozni.

Hát sajna mindenkinek csalódást kell okoznom. Teljesen más irányba szeretném kanyarítani a cikk folytatását. Mert minden Zsanira jut egy Hajni! Hajni és a férje is együtt aludtak a gyerekkel majdnem 4 éves koráig. Mind a hárman tényleg élvezték ezeket a meghitt pillanatokat. A gyerek azóta 11 éves, külön szobában alszik, és a szülők változatlanul jól megvannak.

Az egyetlen dolog, ami miatt szenvedtek, az az volt, hogy folyton piszkálták őket, hogy rá fog menni a házasságuk, ha nem teszik ki a gyereket a szobából. És senki sem hitt nekik, amikor azt mondták, hogy "jól megvannak így is". (Valószínűleg a piszkálódók sem gonoszságból tették ezt, csak túl sok "Zsani" esetet láttak.)

Na, de akkor mi a tanulság?

Az, hogy nagyon okosan kell ezt az együttalvás dolgot mérlegelni. Igen, csomó kutatás kimutatta, hogy jó hatással van a gyerek pszichés fejlődésére, sőt, még a tanulási készségére is. Az is tapasztalati tény, hogy az együttalvás nyugodtabb éjszakákat jelenthet, ami a kialvatlan zombi szülőpár számára nem elhanyagolható szempont. Meg egyébként is tud ez "csak úgy" is tök jó, megható, bensőséges élmény lenni az egész családnak.

Na, de a mérlegnek két oldala van!

Tény és való, hogy nincs olyan szabály, hogy csak ágyban lehetne szexuális életet élni - lehet azt fa tetején is -, ám nem szégyen beismerni, ha mi nem vagyunk olyan "extrém pár", akik akár mosogatás közben is megkívánják egymást, és egymásnak esnek a kuka mellett. Sőt, hozzátenném, hogy a kreatív helyszíneket preferáló pároknak is lehet olyan rövidebb-hosszabb időszakuk, amikor bedarálják őket a hétköznapok.

Forrás: Shutterstock

És ha este nem egymás mellé zuttyannának be az ágyba, még beszélgetni sem lenne lehetőségük... Nemhogy összebújni, egymásra hangolódni - amikor előfordulhat, hogy egyszer csak megkívánják egymást. Annak ellenére, hogy fél órával korábban még a gondolat is fárasztotta őket.

És a testiség csak az egyik része a dolognak. Az egymásra figyelés, a meghitt beszélgetés ideje is nagyon sokszor a lefekvést utáni, de elalvás előtti pár percre korlátozódik - pláne nehezebb időszakokban. És nagy hiba alábecsülni az ilyen (napi szintű!) kettesben töltött percek kapcsolatépítő erejét!

Persze mindenre van megoldás. Ha nincs lehetőség minőségi időt együtt tölteni a hálószobában, akkor nagyon tudatosan oda kell figyelni arra, hogy legyen más alkalom a férfi-nő viszony megélésére. És nem a testiség a lényeg. Az csak igen kellemes mellékhatása annak, ha egy pár kap időt egy kicsit egymásra hangolódni. Mert egy sokéves kapcsolatban azért előfordul, hogy meg kell teremteni a hangulatot, és majd attól jön meg az "ihlet". És nem (mindig) elég egy csábos pillantás ahhoz, hogy beinduljanak az ösztönök.

Na, ez a fő különbség Zsani és Hajni története közt. Hajni és a párja tudatosan figyeltek arra, hogy mindig - akár napi szinten - legyen alkalmuk egymásra figyelni. Ez lehet közös főzés, közös zuhanyzás, közös kertészkedés vagy esti borozgatás a verandán. Esetleg heti egy randi...

De Zsani felett se törjünk pálcát! Mert tegye fel a kezét az, akinek a feje felett még sosem csaptak össze annyira a hullámok, hogy rendesen étkezni sem volt ideje (vagy lelki ereje). És ezért belecsúszott egy olyan helyzetbe, amikor alig maradt energiája arra, hogy odafigyeljen a romantikus minőségi idő megszervezésére.

Igazából az lenne a fontos, hogy ne szégyelljük bevallani, ha a mi személyiségünkhöz nem illik a fa tetején szerelmeskedés vagy a tudatosan időzített "minőségi időtöltés"! És kíméljük meg a gyermekünket egy családi válság traumájától - akár annak az árán, hogy meg kell élnie a kicsit erőltetett különalvás jóval kisebb traumáját.

Ha pedig mi amúgy is kreatív helyszíneket kedveljük, és az összebújós beszélgetéseket a kanapén szeretjük megejteni, akkor meg élvezzük ki az alvó gyerek szuszogását, amíg csak lehet! ;)

Forrás: Shuttertsock
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?