"Havi baj" helyett ezt tanítsd a lányodnak!

Sok anya legalább annyira retteg a menstruációról szóló első beszélgetéstől, mint a gyerek felvilágosításától. Miért? Talán azért, mert ők maguk is utálják a havi vérzésüket, neheztelnek a saját testükre miatta.

Ezt a szemléletmódot pedig az anyák a gyerekeinek is továbbadhatják. Talán nem gondoltál még bele, de nemcsak a saját testedhez, nőiességedhez való viszonyod határozza meg a szexualitásodat, hanem édesanyádé is! Az, ahogy ő beszélt saját nőiességéről - és az azt szimbolizáló szervről -, mind lenyomatot hagyott a fejlődésedben.

Hoppál Borival, az "Az én testem - Tinilányok kérdései, Hoppál Bori válaszai" c. könyv szerzőjével beszélgettem menstruációról, szexualitásról és anya-lánya viszonyról.

Forrás: azentestem.hu

Nem szabad kikerülni a témát!

- "Előfordulhat, hogy a nővé válásnak ebben az első pillanatában negatív visszajelzésekkel vagy közömbösséggel szembesül egy kislány. Esetleg egyedül marad a kérdéseivel és a bizonytalanságával. Ezekből egy olyan kép állhat össze benne, ami szerint azokat a történéseket - vagy érzéseket -, amik a puncival, hüvellyel, méhhel kapcsolatosak, tabuként kezelje. Ez akár későbbi szexuális életére is hatással lehet, és ő sem fog tudni komfortosan viszonyulni ezekhez a dolgokhoz.

Azok a lányok, akiknek az édesanyja nyitottan kommunikál saját nőiességéről, azt egy szép és felelősségteljes dologként élik majd meg. Így általában a szexuális életüket is sokkal tudatosabban kezdik meg: jobban meggondolják majd, ki lesz az első partnerük, és a védekezésre is nagyobb valószínűséggel ügyelnek majd. Ugyanazt a fajta tiszteletet várják majd el a fiúktól, mint amilyen tisztelettel ők is viszonyulnak a saját testükhöz. Ezért is tartom fontosnak, hogy beszélni lehessen a menstruációról."

Beszéljünk róla, de mégis hogyan?

Hoppál Bori szerint az élet nem úgy működik, hogy egy előre megtervezett előadással készülhess a nagy beszélgetésre tinilányoddal! Nagy valószínűséggel már sokkal korábban találkozni fogsz a gyerek kérdéseivel. Például, amikor a 3 éves gyermek (akár fiú, akár lány) betopog a fürdőbe, amikor épp betétet cserélsz, és megkérdezi, mit csinálsz... (Ráadásul a vér látványa még meg is ijesztheti a kicsit!) Ilyenkor fontos, hogy ne zavard ki pánikolva a gyereket, és ne is hagyd őt egyedül a kérdéseivel! Inkább nyugtasd meg és válaszolj neki, például így:

"Anya pocakjában minden hónapban összegyűlik egy kis vér, hogy oda be tudja fészkelni magát egy következő kisbaba. Ha azonban ez a kisbaba nem érkezik meg, akkor ez a vér szépen távozik. Ennek a vérnek köszönhető, hogy te is itt vagy, mert téged is ez védett, táplált, növesztett a pocakomban."

Forrás: Getty Images/EmirMemedovski

Az anyáknak előbb a saját házuk táján kell rendet rakniuk!

Ha őszinte viszonyt, jó kommunikációt szeretnél a lányoddal, akkor a havi vérzésről is nyitottsággal kell beszélni. Csakhogy, ha egy borzasztó, fájdalmas dolognak írod azt le, nagy eséllyel ő ezzel a hozzáállással válik majd nővé. "De mégis hogyan tudnék szeretettel, békében beszélni a saját menstruációmról, ha azt tehernek élem meg?" - kérdezheted joggal! Mit tegyen az az anyuka, aki szenved a "havi bajától"? Íme Hoppál Bori válasza:

-"Nem baj, ha megosztod a lányoddal, hogy az első mensid irgalmatlan görcsökkel járt, vagy azt, hogyan érzed magad előtte vagy az első napokban. Fontos azonban, hogy ne az süljön ki belőle, rá is ezek a borzalmak várnak! Egy ilyen helyzetet lehet enyhíteni azzal, ha az édesanya elmeséli, hogyan oldotta ezt meg, mit hozott mindez az ő életébe."

Jó, jó, de mégis hogyan oldhatja fel a hosszú évek óta fennálló görcsöket a szegény anya?

Ha nem szeretnéd a havi szenvedéseid örökül hagyni lányodnak, lépj a tettek mezejére! Amint elkezdesz pozitívabban, több elfogadással viszonyulni a menzeszedhez, az hatni tud testi szinten is. Ahelyett, hogy a fájdalmak megindulása előtt két nappal már a tabletták után nyúlnál, kezdd el megfigyelni a tested! Kísérletezz! Nézd meg, mi történik, ha sétálni viszed a fájdalmat, ha rátornázol, ha meleget vagy hideget teszel rá... Csak figyeld meg, és közben igyekezz ne haraggal gondolni a testedre!

Nem mindegy, hogyan nevezed!

Amikor "havi bajként" hivatkozol rá akár csak saját magad előtt is, azzal már predesztinálod is, mi fog történni! Ha viszont elkezdesz úgy gondolni a menstruációdra, mint a hónap azon napjaira, amikor finomhangolásban lehetsz a testeddel, és amikor megengedheted magadnak, hogy többet pihenj, máris változhat a helyzet!

Eldöntheted például, hogy ezek a te napjaid lesznek, amik rólad szólnak. Amikor megengeded magadnak, hogy egy kicsit befelé fordulj, és kedvesebb, gyengédebb legyél magaddal. Akár ajándékokkal is készülhetsz magadnak, például egy jó fürdővel. (Tévedés, hogy a periódusunk napjaiban nem egészséges egy jó, lazító fürdőt venni!)

Ha úgy tekintesz a menstruációdra, mint termékenységed ünnepére vagy a nőiességed születésnapjára, akkor még az is elképzelhető, hogy lányod egyenesen várni fogja nővé válását!

Nyitókép: iStockphoto

    Ezt olvastad már?