És ha nem vádaskodva kérdezel, akkor jogod van, hogy válaszokat is kapjál. Íme:
Szó se róla, hülyeség felmenni a híresen kéjenc producer szobájába, ha amúgy nem akarsz vele lefeküdni. De attól, hogy hülye döntést hozott valaki, még nem vitatható el tőle a jog, hogy utána észbe kapjon, és meghozza a "helyes döntést". Ennek inkább örüljünk!
Amúgy pedig nincs olyan határ (pl. drága vacsi utáni hotelszobában koktélozás), amikortól egy embert megfoszthatnánk szexuális önrendelkezésétől, és kötelező lenne széttenni a lábát.
Az emberi psziché olyan, mint az a híres béka a fazékban: ha forró vízbe dobod, akkor kiugrik belőle. De ha fokozatosan melegíted, akkor nem próbál menekülni, és csak akkor veszi észre, hogy itt bizony ő lesz az ebéd, amikor már megfőtt. Nyilván senki sem úgy kezdi, hogy "Ha nem fekszel le velem, fuccs a karrierednek." Mire idáig fajulnak a dolgok, már durva pszichés nyomás alatt van az áldozat.
Plusz, csak ismételni tudom magam: annak is van joga a szexuális önrendelkezéshez, aki hülyeséget csinált.
A drogos is saját akaratából vette be a drogot. Mégis büntetjük a dílert. A drogosnak meg segítséget nyújtunk: elvonóra küldjük. És nem tituláljuk "bűnözőnek", ha utólag pl. gimiseknek tart előadást arról, hogy ő hogyan keveredett bajba.
Veled még nem volt olyan, hogy egyszer csak átszakadt a gát? Hogy sokáig azt hitted, sikerült elnyomnod, lezárnod magadban egy ügyet, aztán történt valami, ami felszínre hozta? Hogy végre legyőzted a szorongásaidat, amikor rájöttél, hogy nem vagy egyedül?
Inkább örüljünk neki, hogy azáltal, hogy végre beszélnek róla az érintettek, a következő generáció "potenciális áldozatnak" felhívják a figyelmét erre a veszélyre! Plusz, jobb később, mint soha.
Lehet, hogy van ilyen is. Minden forradalomnak vannak hősei, és vannak, akik csak a balhé miatt mennek macskakövet dobálni. Ha a cél jó, és elindított egy pozitív változást, öntsük ki a gyereket a fürdővízzel, csak mert pár ügyeskedő is belekeveredett?
Sokan nem is tudják, hogy ez milyen gyakori probléma. Sőt, még a érintettek is meglepődtek. Ami pedig a legfontosabb:
amíg egy problémáról nem kezdünk el beszélni, nem is fogjuk tudni megoldani.
A nőket nap, mint nap érik kisebb-nagyobb atrocitások. Ez mindig is így volt. (Gondolom, a rabszolgaság eltörlésénél is előjöttek páran ezzel az érvvel.) És az is igaz, hogy a legtöbb apróbb beszólással, tapizással, célozgatással szemben meg tudjuk védeni magunkat. Sőt, ha mindenki szögesdrótot húzna a háza köré, és elmenne karate tanfolyamra, a besurranó tolvajoktól is meg tudná védeni magát.
De attól még igenis fejleszteni kell a közbiztonságot! Nem?
Arról nem is beszélve, hogy annak az egy-két igazán aberrált állatnak, aki a leggyomorforgatóbb szexuális bűncselekményeket követi el, az bizony motivációs táptalajt nyújthat, ha azt látja, hogy ezt az egész témát mindenki "lazán" kezeli.
Nem. A legtöbbjük most tátott szájjal csodálkozik, mert tőle ez az egész annyira idegen, hogy eddig elképzelni sem tudta. De ha csak 10%-ukból hiányzik az a bizonyos belső iránytű, és ők fejenként "csak" 10 nőt vegzáltak ilyen-olyan módon, már ott tartunk, ahol a part szakad.
Ja, és van olyan is, hogy a zaklatás áldozata férfi. Bizony.
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.