Még régészeti leletek is utalnak arra, hogy egykor a vért az élet forrásának tekintették, és komoly jelentőséget tulajdonítottak neki. Ahogy a tudomány fejlődött, a női intimhigiénia is kezdett kibontakozni, de volt néhány olyan korabeli tampon és betét, amit XXI. századi nőként nehezen tudunk elképzelni.
A múltban a menstruáció több jelentéssel, szimbólummal is bírt:
- a Navaho indiánok ünnepelték, amikor egy kislány először nővé vált
- a középkorban sokszor kitaszították az éppen vérző nőket
- más törzsek szerint a menstruáció a szellemek birodalmával való összeköttetést is befolyásolja - vagyis az adott nő kapcsolatba lép ilyenkor a túlvilággal
- az ortodox zsidóság a menstruáció ideje alatt tiltotta a nők számára, hogy megérintsék a Szentírást vagy a Tórát
- a középkorban a vért hajápoló szerként is kipróbálták - mint oly sok mindent akkortájt...
Ezek a dogmák és téveszmék csak az utóbbi 100 évben kezdtek eltűnni, vagy éppen átalakulni.
Tampontörténelem
Már az ókori világban is keresték a megoldást arra, hogy a nők valamilyen formában "tampont" használhassanak - amihez Egyiptomban és Mezopotámiában a papirusz volt a legkézenfekvőbb megoldás. Rómában ez gyapjúból volt, de más világrészeken állatbőrből, mohából is készítettek női intim kellékeket. A középkorban a korabeli nők már kísérletezőbb kedvűek voltak, így pamutlabdákat rögzítettek a combjukhoz.
Az első, igazi modern betétek 1890 környékén jelentek meg a piacon, amelyek viseléséhez egy erényövhöz hasonló szerkezetet kellett felcsatolniuk az asszonyoknak. Ez a fura, akkor igencsak trendinek számító - de komfortosnak egyáltalán nem mondható - szerkezet uralta a piacot.
Egészen addig, amíg a 20. század elején francia ápolónők rá nem jöttek arra, hogy a cellulózból készült kötszernek kiváló nedvszívó képessége van. Ezt követte az azóta is forgalomban lévő, naponta kétszer cserélendő menstruációs csésze, majd 1933-ban a Tampax nevű cég kezdte el forgalmazni a jelenlegi tamponok "dédszüleit", az applikátoros tampont.
Betét - az új innováció
Bő tíz év kellett, és az applikátorokat elfelejtették, helyette jöttek a ragasztócsíkos betétek, ezúttal már mindenféle aláöltöző és erényöv nélkül - az akkori nők nagy megkönnyebbülésére. Harminc év múlva már a tisztasági betétek is bontogatták szárnyaikat.
A manapság is használatos tamponok és betétek a nyolcvanas évek végére érték el jelenlegi formájukat. Hiszen már az észrevétlenségre és a kényelemre is törekedtek a gyártók. Mert ugye minden valamire való nő sportol, eszik, alszik, magyarul él, és ha már fájdalmak közepette tengeti ezeket a napokat, legalább legyen testhezálló a történet.
Köszönjük!
Én és a menzeszem - az igazi se veled, se nélküled kapcsolat
Nyitókép: iStockphoto
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
