Ej, ráérünk arra még! - A halogatás pszichológiája

Ülsz az ötezer tételes feladatlistád előtt, de ahelyett, hogy nekilátnál bármelyiknek, megnézel még két részt a kedvenc sorozatodból? "Majd holnap megcsinálom!" De másnap sem kerülget az ihlet, és csak tolod magad előtt az elintéznivalókat. Majd szép lassan bekúszik a bőröd alá a szorongás, bűntudat, tehetetlenség. Ismerős érzés, ugye?

De miért halogatunk akkor is, ha ez számunkra veszteséggel jár?

A halogatással igazából nem nyerünk semmit, sőt inkább veszítünk vele.

Forrás: Getty Images/Onzeg/Andy Gore

 

De akkor miért csináljuk?

Képzeld el azt a jelenetet, hogy az ősember ült a barlangjában, és azt mondta a feleségének:

Drágám, mit szólnál ahhoz, ha inkább holnap este fejezném be lándzsa kihegyezését?

Majd éjjel jött a kardfogú tigris, és megette vacsorára az egész fegyvertelen családot.

Akkoriban (és még jó pár évezredig) az emberek nagyon bizonytalan életet éltek, így döntéseiknek igen nagy kockázata volt. Nagyon is számított, hogy valamit most vagy "majd később" csináltak meg. Manapság viszont erőforrásaink bőségesek, és a rossz döntés meghozatalának kockázata - túlélés szempontjából - igen alacsony. Például ha egy nappal eltoljuk a nagytakarítást, nem kell attól rettegnünk, hogy megéljük-e a másnapot a késlekedés ellenére.

Mik a halogatás okai?

Az számít krónikus halogatónak, aki ugyanolyan vagy hasonló feladatokat halogat rendszeresen. Illetve a halogatás lehet egy személyiségvonás is, ha teljes működésmódunkat áthatja.

Na, de mégis, milyen helyzetekben vagyunk hajlamosak halogatni?

  1. A feladatot túlságosan nehéznek tartod. Szóval rossz érzéssel tölt el. És ki szeretné magát rosszul érezni? Ezért inkább olyat csinálsz, ami jó érzést kelt benned. A rosszat meg száműzöd a messzi-messzi jövőbe.(Amiről azért sejted, hogy előbb-utóbb elkerülhetetlenül el fog érkezni.)
  2. A szüleidtől, közeli rokonaidtól ezt a mintát láttad: a legkézenfekvőbb megoldás, ha elhalasztom.
  3. Nem tartod fontosnak a feladatot, így nem igazán vagy motivált arra, hogy foglalkozz vele.
  4. Az időérzéked nem a legjobb: rendszeresen alulbecsülöd egy feladat elvégzésének idejét, illetve a munkatempódat is.
    Forrás: iStockphoto
  5. Perfekcionizmus: elérhetetlenül magas a belső mércéd. Félsz, hogy úgyse tudod megugrani azt a szintet, amit önmagadtól elvársz. Amit pedig nem csinálsz, abba nem lehet belebukni. Így hát inkább bele sem kezdesz a feladatba! (Erről is sejted, hogy nem teljesen hatékony megoldás, mivel ha nem kezdesz bele, sikered sem lesz. Se kicsi, se nagy.)
  6. Szorongás tölt el, ha arra gondolsz, hogy másoknak kell megfelelned, mások fogják megítélni a munkád. És hova űzzük a rossz dolgokat? A távoli jövőbe. Ami pedig közeledik...
  7. Célod a diszkomfort elkerülése: elkerülöd az összes olyan helyzetet, ahol fizikálisan vagy pszichésen egy kicsit is kellemetlenül érzed magad. Ha ez egy hely nem mész oda, ha ez egy feladat, akkor pedig nem csinálod meg. És megint a jövőt hívod segítségül.
  8. Túlvállalás: annyi feladatot vállalsz el, hogy azt sem tudod melyikkel kezdd. Mert hát, bármelyikbe kezdesz, akkor a másikat hanyagolnod kell. És mi van ha rosszul döntesz? Bizony ez súlyos teher lehet. De ne feledd, a nem döntés is döntés! És ezt te is tudod...
  9. A jelen hedonizmusában élsz: előnyben részesíted a jelenben megszerezhető nyereségeket, így a hosszútávú tervezés nem szerepel az eszköztáradban.

Fortélyos módszerek a halogatás ellen (a teljesség igénye nélkül)

1. Tarts szünetet!

Ne akard a dolgokat egy szuszra megoldani. Ha végre belekezdesz valamibe, bizonyos időközönként tarts szünetet. Kapcsold ki az agyad egy kicsit, és csak ezután folytasd a dolgodat.

Levegőzz egyet, igyál egy kis teát, állj fel és sétálj egyet vagy mosd meg az arcod. Majd menj vissza az asztalodhoz, és újult erővel vesd bele magad a feladatba, amit eddig halogattál.

Forrás: Getty Images/Cat London

Amikor legközelebb egy feladat-hegy tornyosul előtted, nem arra fogsz emlékezni, hogy múltkor is mennyire kipurcantál. Így a jövőben sokkal könnyebb lesz elkerülni a halogatást.

Tudom, hogy megtévesztően egyszerűnek tűnik ez a módszer, de hidd el, működik.

2. Halogass kreatívan!

Amikor megcsíp egy szúnyog, nem vakarod szét, mert anyukád azt tanította, hogy nem szabad. Tehát a legkézenfekvőbb megoldás, ha csak a csípés körüli területed vakarod szét, hogy enyhítsd a viszketést...

Csináld ugyanezt a halogatással is! A kreatív halogatás azt jelenti, hogy nem veted magad bele rögtön a nemkívánatos munkába, hanem elsőként a hozzá kapcsolódó vagy hasonló feladatokat csinálod meg.

Nem akarsz felhívni egy ügyfelet? Akkor először hívd fel a másik öt partnert, akikkel szívesebben beszélsz! Nincs kedved megírni egy jelentést, mert utálsz oldalakat rizsázni? Találd meg benne azt a feladatrészt, amivel szeretsz foglalkozni! Például, ha lenyűgöz a diagramok gyártása, akkor kezdd ezzel! (vizsgára tanulásnál az oldalak beszámozása lehet a kezdő löket! ;) - a szerk.)

Az a csodálatos ebben a technikában, hogy olyan dolgokat végzel el a halogatás közben, amiket amúgy is meg kéne csinálnod.

3. Jutalmazd meg magad!

Ez elég egyszerű: ha megcsináltál egy feladatot, ajándékozd meg magad valamivel.

Ez lehet egy sorozatrész megnézése, egy fél órás szundítás, egy finom desszert vagy 20 felesleges perc eltöltése a Facebookon. Miután hódoltál a bűnös élvezetednek, kipihentebben térhetsz vissza a többi feladatodhoz. De konzekvensnek kell lenned önmagaddal! Tényleg csak a feladat elvégzése után, és tényleg csak 20 percet, vagy egy muffint, és csak egy részt! Ne alkudozz magaddal, mint egy rossz gyerek! És ne légy engedékeny, mint egy elfogult szülő! ;)

Nyitókép: iStockphoto

    Ezt olvastad már?