Színiiskolás próbálkozásai és egy balul elsült bokszkarrier után bejárta egész Európát, volt hómunkás és idegenlégiós is. Rejtő Jenő Reich Jenő néven született, de több álnéven is írt.
Ma 121 éve, 1905. március 29-én született Budapesten az a férfi, aki a magyar irodalomban talán a legtöbb embert megnevettette. Ugyanakkor Rejtő Jenő élete aligha volt vígjáték.
Forrás: Wikipedia
Bokszolás közben eltörték az orrnyergét
Reich Jenőként jött a világra, egy budapesti zsidó polgári család harmadik gyerekeként. A Kertész utcai fiúiskolában kezdte a tanulmányait, majd kereskedelmi iskolába került. Innen hamarosan ki is rúgták, mert megütötte az egyik tanárát.
Gyerekként vékony, cingár kölyök volt, aztán valahogy nagydarab, robusztus fiatalember lett belőle, aki komolyan érdeklődött a boksz iránt. Egyszerre három egyletbe járt edzeni, megismerkedett Rózsa Jenő ökölvívóval, és úgy tűnt, valami jó is kisülhet ebből. Egészen addig így volt, amíg egy edzésen Székely József edző véletlenül el nem törte az orrnyergét, ezzel véget is vetett ringkarrierjének.
Alkalmi munkákból tengette az életét Hamburgban
19 évesen úgy döntött, színész lesz. Rákosi Szidi tanodájában próbálkozott, de nem tűnt ki a többiek közül. A kritikusok is legfeljebb jónak találták az alakításait, ami igazából nem dicséret. Egy barátjával újságot is alapítottak, Nagykörút néven, de a lap egyetlen számot élt meg. Ezek után Rákosi Szidi ajánlásával Berlinbe ment, hogy színműírást tanuljon. Aztán 1928-ban Hamburg következett, ahol alkalmi munkákból tengette az életét, majd nekiindult a világnak: Prága, Bécs, Isztambul, Ankara, Dalmácia, Párizs.
Európai kalandjai nagyon hasonlítottak Piszkos Fred című regényének főhősére, Fülig Jimmy viszontagságaira, azzal a különbséggel, hogy ő nem verekedéssel szerzett pénzt, hanem lócsutakolással, cukorkaárusítással és hómunkásként.
Végül jobb híján beállt az Idegenlégióba. Ez sem tartott sokáig, mert az egészsége nem bírta. Miután leszerelt vagy megszökött (a történetnek ez a részlete máig homályos), foszfátbányában dolgozott, hogy összegyűjtsön annyi pénzt, amennyiből visszahajózhat Európába.
Rejtő Jenő és Karinthy ravasz trükkje
1930-ban már ismét Budapesten volt. Nyelvtanítással és újságírással próbálkozott. Volt riporter, tördelő, szerkesztőségi titkár, de a havi negyven pengő nem volt elég a normális megélhetéshez. Aztán megint Bécsbe ment. Onnan viszont Karinthy Frigyes csalta haza, méghozzá meglehetősen szórakoztató módon.
Karinthy a Pesti Napló hasábjain elkezdte közölni, hogy Rejtő Jenő rejtélyesen eltűnt, majd nyílt leveleket intézett hozzá, könyörögve, hogy ne kövessen el öngyilkosságot.
Jenő, gyere haza, minden meg van bocsátva!
– Zárta az egyik cikkét.
Rejtő erről mit sem tudott, de miután megjelent az újságban, egy csapásra ismert ember lett.
Ismeretlenként ment el Bécsbe, hírességként jött vissza.
Hazatérve Nádassy László tanácsára a kabaré felé fordult. Első közös darabjukat, a Gengszteridillt 1932 októberében mutatták be. Innentől gyorsan kialakult az a stílus, amelyről mindenki felismeri: abszurd fordulatok, szürreális figurák, fanyar humor, kispolgári karakterek.
Felvette a P. Howard álnevet
1936 után hátat fordított a színháznak. Egykori boksztársa, Müller György beajánlotta a Nova Kiadóhoz, Müller Dávidhoz, aki a ponyvairodalomba terelte.
A kiadó elvileg külföldi könyveket adott ki, ezért vette fel a P. Howard álnevet, a vadnyugati témájú könyveknél Gibson Lavery lett.
Az első „filléres regénye", a Pokol zsoldosai 1936-ban jelent meg, aztán jöttek sorban a többiek, szédületes tempóban. A szerződésben kéthetente egy 120 oldalas regényt vállalt és teljesítette.
Törzshelye a budapesti Japán kávéház volt. Ott üldögélt és írt, ott álmodta meg a cselekményeket. Volt olyan hónap, amikor kétezer pengőt keresett, de a bohém életmód és a kártyaszenvedély mindent elvitt. Előlegekből élt. Egy városi legenda szerint a kávéházi pincért kéziratlapokkal fizette ki, amelyeket aztán a kiadónál lehetett beváltani.
Legjobb barátja Karinthy Frigyes volt, de cimborájaként emlegette Kabos Gyulát és Latabár Kálmánt.
Az utolsó menet – Rejtő Jenő munkaszolgálata és halála
A 30-as évek végén az egészsége egyre romlott. 1939-ben két hónapot töltött szanatóriumban, mert pszichológiai problémákkal küzdött. Közben kitört a II. világháború, jöttek a zsidótörvények. Az Egyedül vagyunk című szélsőjobboldali lap többször is megtámadta a származása miatt. 1942-ben egy „leleplező" cikk lényegében feljelentette: a szerző azon háborodott fel, hogy a zsidó felmenőkkel rendelkező P. Howard még mindig nem vonult be munkaszolgálatra. Ez valószínűleg szerepet játszott abban, amit ezután történt.
1942 őszén behívót kapott Nagykátára. A nagykátai katonakórházból betegen egy büntetőszázadba vitték át. November 27-én indult el a 101/19-es munkaszolgálatos századdal a keleti frontra. Az út nagy részét gyalog kellett megtennie, és nem volt hajlandó megszabadulni a poggyászától, amit főként kéziratok és üres papírköteg tett ki.
A menetoszlopban megismerkedett Rajna János artistával, aki aztán az egyik legfontosabb tanúja lett Rejtő utolsó heteinek. Rajna vitte helyette a csomagját, osztotta meg vele az ételét. Megérkeztek az ukrajnai Jevdokóba. Rejtő ekkor már magas lázzal küzdött, de fűtetlen helyiségben kellett töltenie a napokat, és december 31-én munkaszolgálatra vezényelték.
Rajna János visszaemlékezése szerint Rejtő szilveszter éjszakáján már tudta, hogy meg fog halni. Másnap reggel holtan találták az ágyában. 1943. január 1-jén halt meg, 36 évesen. (Egyes források 38 éves korát adják meg – a tévedés valószínűleg a születési év körüli bizonytalanságból ered).Azt mondják, az utolsó napokban is szórakoztatta a bajtársait, emlékezetből idézte fel a saját regényeinek részleteit.
Miért ismerjük ma is?
Halála után hosszú időre száműzték az irodalomból. 1948-ban még bemutattak néhány darabját, de a kommunista cenzúra 1957-ig nem engedte kiadni a könyveit. Ez persze nem sokat számított: a feketepiacon jó pénzért árulták a regényeit, és az olvasók megtalálták, amit kerestek.
A Kádár-korszak irodalomtörténészei pejoratív értelemben sorolták a ponyvaírók közé. A Rejtő Jenő könyvek közé tartozik A három testőr Afrikában, a Vesztegzár a Grand Hotelben, a Piszkos Fred, a kapitány, A láthatatlan légió – ezek nem azért élnek, mert valaki kötelezővé tette őket. Azért élnek, mert jók.
Művei angol, bolgár, cseh, észt, finn, francia, német, olasz, orosz, örmény, román és szlovák nyelven is megjelentek. Filmek készültek belőlük, az 1996-os A három testőr Afrikában Bujtor István rendezésében még moziban is futott. Kiszólásai, csattanói közkinccsé váltak. Generációk nőttek fel Piszkos Freden és Fülig Jimmyn.
Jó, ha tudod Rejtő Jenőről
- Milyen álnéven publikált Rejtő Jenő?
Rejtő leggyakrabban P. Howard néven hódította meg az olvasókat, de a vadnyugati történeteinél a Gibson Lavery álnevet is előszeretettel használta.
- Rejtő Jenő hány éves kortól ajánlott?
Bár a fergeteges humor már 10-12 éves kortól beszippantja a fiatalokat, regényei valójában minden korosztálynak tartogatnak kincseket.
- Rejtő Jenő halála hogy történt?
A tragikus vég az ukrajnai munkaszolgálat embertelen körülményei között érte utol, ahol 1943 januárjában, a dermesztő hidegben hunyt el.
Nyitókép:
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
