Rejtő Jenő, aki heringhalászból vált saját maga fordítójává

Hogy is hívták valójában?

Rejtő Jenőt ismerik P. Howard néven is, de egyik sem az igazi neve. Ő ugyanis Reich Jenőként született 1905. március 29-én, Budapesten. A P. Howard nevet egy hazai kiadó, a Nova kérésére vette fel, mivel ők elvileg csak külföldi szerzők műveit adták ki. Több P. Howard regényben feltűnik a Rejtő Jenő név, de csak, mint fordító.

Tanulmányai és munkái szövevényében

A Kertész utcai polgári iskolába járt, de egy tanár bántalmazása miatt kirúgták. Mondhatnánk, hogy a tettlegességre meg volt az oka – tanára ugyanis zsidózott, ezért kapta a pofont -, de tudjuk, hogy az agresszió nem megoldás semmire, bár az is igaz, hogy nem éltünk a századfordulós fővárosban.

Rejtő Jenő kijárta a Rákosi Szidi színiiskolát, de szerencsétlenségére, egy jelenetben elejtette az akkor igen elismert színművészt, Törzs Jenőt. Emiatt színészként elvágta magát, és csak statisztaszerepeket kapott. Ezt megunván Berlinbe utazott, hogy Max Reinhardtnál tanulja tovább a színi mesterséget.

Kijelenthetjük, hogy sok mindenben kipróbálta magát, 25 évesen végül hazatért, itthon írni kezdett, emellett pedig nyelveket tanított. Az élet igazi poéngyáros: dolgozott ugyanis a Teréz körúti Színpadnál is, mint házi szerző, ahol az Aki meg, az nyer című zenés darabjában a már közelről jól megismert Törzs „leejtett" Jenő játszotta az egyik főszerepet. A színházi darabok mellett filmeket is írt, de nem forgatókönyvet, inkább a történetet vázolta fel hozzájuk, amolyan szóbeli regényként tálalva azt a filmes szakemberek számára.

A rengeteg munka – no meg persze a kávé, cigaretta és a különböző szerek – hatására Rejtő Jenő végül 1939-ben úgy döntött, két hónapra szanatóriumba vonul, hogy pihenhessen, mivel idegei kezdték feladni a harcot. Ez nem meglepő, mivel munkatempója igen merész volt: egy „tízfilléres ponyvát" két nap alatt írt meg, egy 120 oldalas pengősregényt pedig két hétre vállalt. De nem ám összecsapott írásokról van szó, mivel szövegein sokat dolgozott és gyakran javított is bennük.

Az akkori kor ponyvaíróinál sokkal jobban meg volt fizetve – hiszen nem csak a regényírásból volt ugyebár bevétele -, mondhatni rengeteg pénze volt, vagyis lett volna, ha nem költi el a nagy részét szerencsejátékra. Saját lakása sem volt, hotelekben, albérletekben, barátainál, nőknél lakott.

Rejtő Jenőnek sosem született gyereke, bár kétszer is házasodott. Mindkét esetben azokra a gépírónőkre esett a választása, akikkel épp együtt dolgozott. Egyes vélekedések szerint a híres A szőke ciklon címszereplőjét második nejéről mintázta.

1943. január 1-jén halt meg a munkaszolgálat alatt, az ukrajnai Jevdokovóban, feltehetően halálra fagyott.

Nyitókép: Wikipédia