Jászai Mari szolgálóból lett a színjátszás nagyasszonya: sebesült katonáknak is szavalt

Az Ászáron született Jászai Marinak nem ez volt az eredeti neve: Krippel Máriaként anyakönyvezték. Apja ácsmester volt, anyja korán meghalt, nyolc gyereket hagyott maga után. Apja reggeltől estig dolgozott, de ha haragudott, sós vízbe áztatott kötéllel verte a gyerekeket. Újranősült, és új feleség költözött a házba. A családi légkör ezután sem lett nyugodtabb. Az apa kemény, sokszor kegyetlen fegyelmezést alkalmazott, és az új asszony is követte példáját. A mélyszegénységből és a bántalmazó otthonból a Nemzeti Színház színpadáig jutó Jászai Mari története a magyar színjátszás egyik legmegrázóbb felemelkedése.

Szegénység, verések, könyvek 

Mari ötévesen már elszakadt a családjától, szolgálónak adták. Fűtés nélküli helyiségben lakott, gyakran éjszaka is felkeltették dolgozni, és jobbára éhezett. Mégis volt valami, amihez ragaszkodott: ez pedig az olvasás volt. A munkából lopott percekben könyvet vett a kezébe, és megtanult olvasni. Győrben, az ursulitákhoz, vagyis Orsolya-rendi apácákhoz járt iskolába. Egy ünnepségen verset szavalt, az előadáson Simor János püspök is ott volt, aki ezt súgta szomszédjának: Das Kind hat Talent! (ez egy tehetséges gyerek!). A kislány persze nem értett ebből egy kukkot sem, de a hanglejtésből érezte, hogy jót mondtak róla. 

Háború és a szökés a színpad felé 

Tizenhat éves volt, amikor markotányosnőként (ez a katonákat kísérő vándorkereskedő, aki élelmiszert, italt árusított kocsijáról) ott volt a königgrätzi csatában. 

Háromszáz forint jutalmat kapott, aztán Bécsben magára maradt. Ruhát vett, hazament, de nem maradt sokáig. Egy éjjel az ablakon át szökött meg, mert színésznő akart lenni.

1866-ban csatlakozott egy vándortársulathoz. Eleinte statisztaszerepeket kapott, kóristalány volt, amolyan mindenes. Egy darabig a vándorszínházi életet élte, és a vele járó bizonytalanságot, olcsó szállásokat, kevés pénzt választotta. Férjhez ment Kassai Vidor színészhez, de a házasságuk rövid és viharos volt. A férj nem támogatta, lenézte a tehetségét. Két év után elváltak. Kapcsolatai miatt sokat pletykáltak róla, férfifaló hírében állt. Szerelmei között volt Reviczky Gyula költő is. 

Jászai Mari története: ő volt az első magyar feminista színésznő 

Huszonkét évesen a Nemzeti Színház tagja lett. A színpadon erős, szenvedélyes alakításokat nyújtott. Tragikus hősnőket játszott, nagy verseket szavalt, különösen szerette Petőfi műveit. A munkásoknak rendezett szavalóesteket tartotta a legsikeresebbnek. Nemcsak a díszes közönségnek játszott, hanem azoknak is, akik ritkán jutottak el a színházba. 

Valóban, Jászai Mari nem fogadta el, hogy egy nőnek csendben kell maradnia. Véleménye volt a világról, és ezt ki is mondta, olykor túl élesen is. 

Háború, adományok és adósság 

Az I. világháború alatt újra a sebesülteknek segített. Nem félt a vértől, a kosztól, a szenvedéstől. Alsóruhát, dohányt, édességet, könyvet vitt a katonáknak, ezen kívül szavalt nekik órákon át. Nem fogadott el kitüntetést, köszönő szót sem nagyon. A lakása amolyan raktár lett: zsákokban álltak az adományok, amelyeket a frontra küldött. A saját pénzét költötte erre, még adósságba is verte magát. 

Öröksége ma is velünk van 

A színésznő 1926. október 5-én halt meg Budapesten. Hetvenhat évet élt. Nevét ma is sokan ismerik: Tatabányán színház viseli a nevét, Budapesten tér őrzi az emlékét, és még a Vénuszon is elneveztek róla egy krátert. Ott van továbbá a Jászai Mari-díj, mellyel napjaink kiemelkedő színészeit jutalmazzák.

Nyitókép: Profimedia