Ő az a nő, aki nélkül ma nem lenne Nobel-díj a világon

Bertha von Suttner Bertha Felicie Sophie von Kinsky néven látta meg a napvilágot egy grófi, arisztokrata családban. Édesapja osztrák tábornagy volt, de a család korán elvesztette őt, így Berthát és testvérét, Sophiet édesanyjuk egyedül nevelte fel. A kis Bertha egészen fiatal korától kezdve nyelveket tanult, fogékony volt a zenére és rendkívül sokat olvasott.

A család kezdetben sokat utazott, élénk társadalmi életet éltek, majd a családfő halála után az anyagi helyzetük egyre rosszabbá vált. Bertha végül úgy döntött, nem szeretne többé családja nyakán élni, ezért bátor lépésre szánta el magát. Tanítóként helyezkedett el a jómódú Suttner báró lányai mellett. Itt találkozott jövendőbeli férjével, Arthur von Suttnerrel. A fiatalok hamar szerelembe estek egymással, ám boldogságuk még váratott magára. Arthur családja ellenezte ezt a szerelmet, ezért Bertha egészen Párizsig menekült, ahol Alfred Nobel titkárnője lett. A férfi idővel beleszeretett az akkor harmincas éveiben járó grófnőbe, akivel naphosszat a békéről beszélgettek. Bertha mindvégig Arthur elvesztése miatt szomorkodott, Nobel azonban szerelmet táplált a fiatal nő iránt.

Arthur és Bertha azután találtak egymásra, miután Arthur von Suttner levelet küldött a nőnek, amiben megkérte a kezét, aki örömében már indult is vissza Bécsbe. A fiatalok szinte azonnal egybekeltek a Suttner család tiltakozása ellenére is. Kitagadásuk után egészen a Kaukázusig menekültek, majd itt is telepedtek le. Történetük már-már egy romantikus lányregényben is megállhatná a helyét. A szerelmesek kilenc hosszú évet töltöttek a Kaukázusban, ahol zene- és nyelvtanításból, valamint írásból tartották el magukat. Itt derült ki, hogy Bertha nagyon tehetségesen ír.

Miután lecsitultak a kedélyek Bécsben, a házaspár úgy döntött, hazatér Ausztriába. Bertha továbbra is sokat dolgozott, férje oldalán bekapcsolódott a békemozgalomba, és részt vett az első nemzetközi békekongresszuson. Először alapítója, majd elnöke lett az Osztrák Béke Társaságnak, előadásokat tartott, többek közt Budapesten is. Egymás után írta a pacifista könyveit, és folyóiratot is indított a témában.

Leghíresebb könyve a Le a fegyvert! 1889-ben jelent meg. Alfred Nobel levélben vette fel a kapcsolatot Berthával könyvének megjelenését követően. Ettől kezdve gyakrabban váltottak levelet egymás közt, és szép barátság fűzödőtt köztük. Bertha folyamatosan tájékoztatta Nobelt a békemozgalom aktuális ügyeiről, a férfi pedig megígérte, hogy ő is tenni fog valamit az ügy érdekében.

Hogyan is jött létre a Nobel-díj?

Alfred Nobel szerette volna bebizonyítani a világnak, hogy békések a szándékai, a vagyonát, amit a pusztító találmánya által szerzett, a béke javára fordította.Végrendeletében arról rendelkezett, hogy halála után vagyonából hozzanak létre egy olyan alapot, aminek kamatait minden évben osszák szét azok között, akik a legtöbbet tették előző évben a világért, tudományért, valamint békéért. Így született meg a rangos kitüntetés, a Nobel-díj, amit részben Alfred titkos szerelmének, Berthának is köszönhetünk, aki nagy hatással volt a férfira.

Bertha hátralévő életét a békének szentelte, előadásokat tartott a hágai, londoni békekonferenciákon is.1905-ben, 62 évesen elhivatott munkájáért Nobel-békedíjat kapott. Ezzel ő lett az első nő a világon, akit ezzel a kitüntetéssel illettek.

Nyitókép: Shutterstock