Marie Curie: az asszony, aki az életével fizetett a tudományért

A világ egyik legnagyobb női koponyájaként tartják számon, nem véletlenül. Ő volt az első a történelemben, aki két különböző tudományágban is elnyerte a Nobel-díjat. Tragikus történetét pedig szinte mindenki ismeri. Marie Curie 153 éve született.

 A radioaktivitás anyjaként is emlegetett Marie, az ágya melletti éjjeli szekrényen kisebb rádium adagot tárolt, melynek imádta a fényét, és egyfajta éjjeli "lámpaként" funkcionált a hálószobában. Ám ekkor még nem is sejtette, hogy egy lassan ölő, halálos sugárzásnak teszi ki magát és férjét, Pierre Curiet.

A tudomány nagyasszonya ma ünnepelné születésnapját, ennek apropóján pedig összegyűjtöttem néhány érdekességet, amit eddig lehet, hogy nem tudtál róla!

Tudta, hogy mit akar..
Miután sikeresen leérettségizett Marie azt remélte, hogy a varsói egyetemen tanulhat nővérével, Bronislával. Ám az intézmény kijelentette: nem hajlandóak női hallgatókat fogadni. A testvérpár egy percig sem hezitált, azonnal próbáltak megoldást találni, ekképpen iratkoztak be a Flying University-be, ami szintén egy lengyel főiskola volt. A történet pedig azért különösen izgalmas, ugyanis ez az iskola meghaladta a korát. Ugyan fogadták a leány diákokat, de mindezt teljesen titokban. Ebben az időben ugyanis törvényellenesnek számított a nők edukálása. Ennek okán az intézmény folyamatosan váltogatta a székhelyeit, mindezt azért, hogy elkerüljék a hatóságokat, ám Curie nem volt hajlandó bujkálni. Emellett pedig akkori szerelme összetörte a szívét, így elhatározta, hogy maga mögött hagyja szülőhazáját, Lengyelországot. Összepakolt és 1891-ben Párizsba költözött, ahol beiratkozott a Sorbonne-ra. Hatalmas elégtétel lehetett neki, hogy jó pár évvel később őt választották meg az első női professzornak a híres francia egyetemen.


Igazi hős
Marie Curie nem csak a tudós és feltaláló volt, hanem egy igazi életmentő is. Az első világháború idején sikeres tanulmányainak és kutatásainak köszönhetően, olyan hordozható "röntgenkészüléket" fejlesztett ki, amelyek példátlanul megkönnyítették a fronton dolgozó orvosok munkáját. Olyannyira, hogy forradalmi módszerével megközelítőleg egy millió ember életét menthette meg. Mégis mi volt ez az eljárás, amit alkalmazott?
Curie radon gázzal töltött fel kisebb üvegcséket, amiket a frontra vitt magával. A fiólákban tárolt gázt pedig fecskendőkkel a sérült katonák szervezetébe juttatták, amellyel végül sterilizálni tudták a sebeket. A helyszínen lévő sebészek és ápolók eleinte szkeptikusan álltak hozzá a tudós nő módszeréhez, ám később kénytelenek voltak elismerni hatékony találmányát. Hősies és önzetlen cselekedetéért kitüntetni szerették volna, ennek ellenére udvariasan visszautasította a Francia Köztársaság Becsületrendjét.

Forrás: AFP

Egy fészerben végezte kutató munkáját, amiért Nobel-díjat kapott

Marie Curie és férje, Pierre Curie, valamint Henri Becquerel 1903-ban nyerték el a fizikai Nobel-díjat. A rangos elismerésnek köszönhetően, hamar népszerű lett a házaspár. Azt viszont sokan nem gondolták, hogy nehéz anyagi körülmények között éltek. Még a stockholmi díjátadóra sem tudtak elutazni. Sőt, kevesen tudják, hogy a világot megváltó felfedezéseiket egy rozzant fészerben tanulmányozták. A normál laboratóriumuk nem volt elég nagy ahhoz, hogy a különféle fizikai folyamatokat véghez vigyék, ezért a munkájukat egy régi fészerbe költöztették.
Egy híres német vegyész, Wilhelm Ostwald egyszer meglátogatta a házaspár sajátos "laboratóriumát" annak okán, hogy megnézze: miképp végzik forradalmi kutatásukat. Ostwald pedig így reagált a látottakra:
Ahogy végig mentem az istállón ledöbbentem. Ha nem láttam volna az íróasztalt, a munkatervezetet valamint a kémiai vegyszereket, azt gondoltam volna, hogy ez valami rossz vicc"

Örök magányra kárhozatta magát
Legnagyobb támasza és hű társa a férje volt. Szinte mindent együtt csináltak, a kutatásokban pedig rendkívüli partnerei voltak egymásnak. Ám 1906-ban váratlan tragédia történt: Pierre egy utcai balesetben elhunyt.  Az esős napon a Dauphine nevű utcán szeretett volna áthaladni, amikor figyelmetlenül lelépett és egy lovaskocsi kerekei alá szorult, koponyatörést szenvedett. Elviselhetetlen fájdalmát pedig a munkával próbálta kompenzálni. Pár évre rá azonban meg ismerte szeretőjét, Paul Langevint, ám a viszonyuk botrányba fulladt, ugyanis a férfi házas volt.

Ekkor még nem tudhatták....
A radioaktív sugárzás pusztító ereje még nem volt ismer a XX. század elején, ezért a Curie házaspár mit sem sejtve védelmi felszerelés nélkül kísérletezett a hasadóanyagokkal, több éven át. Marie rajongott a zöldeskék fényért, amiben a rádium pompázott a sötétben. Szívesen nézegette, íróasztalának fiókjában tárolta, sőt, megesett, hogy a zsebébe is tett egy-egy kisebb darabot.Valamikor pedig éjjeli hangulatvilágításként funkciónált a sugárzó anyag.

Rendkívül sokat betegeskedett, többször voltak egészségügyi problémái. Nagy valószínűséggel a szervezetét ért brutális mennyiségű sugárterhelés miatt. A mai orvostudomány előrehaladottságával, tudhatjuk, hogy a radioaktív sugárzás egy alattomos gyilkos, amely megtámadja a csontvelőt.

Marie Curie 1934. július 4-én hunyt el csontvelőrákban. A világ elsőszámú tudós-nagyasszonyát sceaux-i temetőben helyezték végső nyugalomra férje mellé, majd 1995-ben a francia nemzet egy nemes gesztussal rótta le kegyeletét: a párizsi Panthéonba helyezték át holttestüket. Így ebben is Madame Curie volt az első nő, akit saját érdemei miatt helyeztek a nagyszabású klasszicista épületbe.

A tudós házaspár maradványait, illetve személyes tárgyaikat a mai napig ólomdobozban tartják, mivel erősen sugárzó hatásúak.

SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!
    Ezek is érdekelhetnek