Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán: egy szívbemarkoló szerelem igaz története

A színésznő 33 éves korában Miskolcra utazott, ugyanis nagybátyja megkérte rá, hogy játssza el az „Ilyen nagy szerelem" című darab női főszerepét. Ruttkai Éva leutazott, beállt a helyére, de amikor elkezdődött a próba, olyan dolog történt, amire ő sem számított. Latinovits Zoltán tőle jobbra feküdt az ágyon, s amikor elkezdődött a jelenet, Éva ránézett és torkán akadt a szó: azt érezte, mintha a saját szeme nézett vissza volna rá. 18.30 volt, ekkor néztek először egymás szemébe a színpadon. Ennek emlékére Latinovits Zoltán élete végéig, a színésznő minden egyes premierjén virágcsokorral köszöntötte szerelmét, pontosan 18.30-kor.

Mint utólag kiderült, a színész valójában félt a közös munkától az ünnepelt színésznővel, így az éjjeliszekrényére egy fotót tett ki Ruttkairól, hogy hozzászokjon a színésznő „jelenlétéhez". Végül az előadás annyira jól sikerült, hogy ők ketten ezek után már elválaszthatatlanok lettek.

Ruttkai Éva ekkor még házas volt és volt egy kislánya férjétől, Gábor Miklóstól. Másnap, amikor visszaindult Budapestre, hiába kereste Latinovits Zoltánt a peronon, a színész nem volt sehol. Amikor azonban elindult a vonat, Latinovits bement hozzá a kupéba és sírva vallott neki szerelmet. A színésznő akkor még nem hitt neki és saját érzéseiben sem volt biztos, így megkérte, hogy szálljon le és menjen haza. Amikor a vonatból nézte a riadt és elkeseredett férfit, az volt az a pillanat, amikor halálosan beleszeretett.

Viszonyukat még titkolták pár évig, végül Ruttkai Éva békében elvált férjétől és onnantól fogva Latinovits Zoltánnal élt egészen haláláig. A volt férj és a színész soha sem fújt egymásra, bár a Latinovits élete végéig féltékeny volt Gábor Miklósra és rettegett attól, hogy Ruttkai Éva visszamegy hozzá. Legnagyobb fájdalma viszont inkább az volt, hogy a népszerű színésznő nem akart második gyermeket, pedig Latinovits azt mondta, hogy az összes díját, szerepét és sikerét elcserélné két kisgyermekre. Végül gyermek helyett egy pulit vásároltak, Bagó nevű kutyájukat kisfiúkként szerették.

Szerelmük nagyon viharos és szenvedélyes volt, melyet Latinovits bipoláris személyiségzavara nem könnyített meg. A színész hangulata nagyon hullámzó volt, gyakran volt depressziós, ha rossz napja volt, azt hajlamos volt szerelmén kitölteni. Betegesen féltékeny volt mindenkire, aki Ruttkai Éva közelébe került. Ha a színésznő már nem bírta tovább, akkor átment édesanyjához az Endrődi Sándor utca másik végére. Itt eltöltött 1-2 órát, majd amikor hazament, akkor Latinovits Zoltán már térden állva, bűnbánóan várta. Sokat tépték egymást, sokat veszekedtek, mégsem tudtak egymástól elszakadni, hisz ők értették egymást a legjobban a világon.

Latinovits egyre többet betegeskedett, a sok dohányzástól érszűkület lett a lábán, depresszióját a Völgy utcai kórházban is próbálták kezelni. Közben Ruttkai Éva karrierje szárnyalt, Amerikában turnézott. Szerelmük egy évtized múlva sem csillapodott, ha távol voltak, szerelmes levelekben tartották egymással a kapcsolatot.

1976. június 4-én azonban váratlanul vége szakadt a nagy szerelemnek, Latinovits Zoltánt Balatonszemesen halálra gázolta egy vonat. Akkoriban az a hír járta, hogy öngyilkos lett, a mozdonyvezető szerint föltartott kézzel, jóval a féktávolságon belül lépett a gyorsvonat elé. Ruttkai Éva szerint azonban baleset volt: férje sétálni indult este, épp szerepét próbálta, amikor elcsapta a vonat. 44 éves volt. Ruttkai Éva 10 évvel élte túl élete szerelmét, de már soha nem volt önmaga: nem tudta teljesen feldolgozni Latinovits halálát. Minden nap, 10 éven át meggyújtott egy gyufaszálat, majd elfújta: haláláig gyűjtötte a kormos gyufaszálakat egy üvegkehelyben.

Kezdőkép: Shutterstock