Már több mint 100 éve, hogy a bolsevikok kivégezték az utolsó orosz cárt és családját, azonban a halálukat azóta is legendák övezik. A legnépszerűbb történetek és teóriák a legfiatalabb lánygyermekhez, Anasztáziához kapcsolódnak, de az érdekességek korántsem érnek véget ezzel.
A Romanovok történelmi jelentősége messze túlmutat azon a bizonyos, 1918. július 16-i éjjeli kivégzésen, és bár a misztikum elsősorban hozzájuk, II. Miklós cárhoz és feleségéhez, Alekszandra Fjodorovna cárnéhoz, valamint öt gyermekükhöz, Olgához, Tatyjanához, Marijához, Anasztaszijához és Alekszejhez köthető, a Romanov dinasztia története sokkal messzebbre nyúlik vissza.
A Romanov-dinasztia akkor tűnt fel először, amikor Anasztázia Romanovna hozzáment Rettegett Ivánhoz
IV. Iván 1533-tól volt nagyfejedelem, majd ő lett az első orosz cár 1547-ben. Ugyanebben az évben vette feleségül Anasztázia Romanovnát. A Romanov-ház végül hivatalosan 1613-ban vált Oroszország uralkodó családjává, miután Anasztázia és IV. Iván egyik rokona, I. Mihály lett a cár. Ekkor kezdődött meg a Romanovok több mint 300 éves uralkodása Oroszország felett.
Anasztázia Romanovnáról úgy tartották, pozitív hatással volt férjére, többek között enyhítette a dührohamait. Miután 1560-ban meghalt, Rettegett Iván összeomlott, felesége halálát gyilkosságnak gondolta. A 2000-es évek elején mutatták ki, hogy a cárnak igaza lehetett, mivel Anasztáziával higanymérgezés végzett.
Rettegett Iván egy kirohanása során meggyilkolta legidősebb fiát és örökösét, fia feleségét pedig annyira megverte, hogy a nő elvetélt.
A Romanovok nem követték szigorúan az elsőszülöttségi jogot
Bár jellemzően a cár legidősebb fia kapta a trónt, ettől eltérhetett, és kijelölhette az utódját. Ez lehet az oka annak is, hogy valamivel több uralkodónő volt Oroszországban, mint mondjuk Angliában.
II. Miklós már nem volt cár, amikor őt és a családját kivégezték
II. Miklós cár négy hónappal a kivégzése előtt, 1917. március 15-én mondott le a trónról. Így a család július 17-i meggyilkolása még értelmetlenebbnek tűnik
Nem öltek meg minden Romanovot 1918-ban - de Anasztáziát igen
Sokáig keringtek teóriák, miszerint Anasztázia túlélte a mészárlást - még rajzfilmet is készítettek belőle 1997-ben - de ez csak mese volt. A Romanovok holttestét egy jelöletlen sírba dobták, amit később megtaláltak, de Alekszej és az egyik lánygyermek teste nem volt ott. Végül 2007-ben fedezték fel a két hiányzó testet.
A testeket a nemrég elhunyt Fülöp herceg DNS-e segítségével azonosították, mivel anyai ágon távoli rokonságban álltak egymással.
Rajtuk kívül még 18, a Romanov-dinasztiához tartozó embert öltek meg, és egy kivételével mindenki maradványainak helye ismeretlen. A dinasztia életben maradt 47 tagja külföldre menekült.
A szovjetek szándékosan félretájékoztatták a világot a Romanovok sorsáról
A szovjet vezetés sok éven át vezette félre a közvéleményt. Közvetlenül a kivégzés után a bolsevikok azt állították, hogy egyedül II. Miklóst gyilkolták meg, a családot pedig biztonságos helyre vitték. 1919-ben a kormány azt állította, a Romanovokat olyan baloldali forradalmárok gyilkolták meg, akik nem álltak kapcsolatban a bolsevikokkal. 1922-ben pedig egyszerűen letagadták, hogy meghaltak. Végül 1926-ban ismerték el a gyilkosságokat, kijelentve, hogy a Lenin-kabinet nem felelős érte.
A család végső nyughelyét 1979-ben fedezték fel, de még ekkor is egy évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Szovjetúnió nyilvánosan elismerje a maradványok létezését.
Nyitókép: Shutterstock
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
