Így élt II. Katalin cárnő, aki sakkbábuként használta a férfiakat

Ki volt valójában Zsófia Auguszta Friderika, anhalt-zerbsti hercegnő, távoli orosz felmenőkkel, akit II. Katalin cárnőként ismert meg a világ?

II. Katalin cárnő életét nézve egy végtelenül sokoldalú, művelt, erős kezű uralkodót, ugyanakkor szerelemre, hatalomra éhes asszonyt ismerhetünk meg. Életéről, halálának rejtélyes körülményeiről és a Patyomkinhoz – orosz politikus és hadvezér - fűződő szerelmi viszonyáról a mai napig legendák keringenek. Az orosz cárnőt az egyik legfontosabb orosz történelmi alakként tartják számon. 1762-től haláláig Oroszország császárnője volt. Uralkodása alatt megerősödött Oroszország európai helyzete, ennek köszönhetően nagyhatalomként tekintettek az országra.

Zsófia hercegnő 1745-ben került Oroszországba, III. Péter feleségeként. Azonnal felmérte ügyes diplomáciai érzékkel azt, hogy ehhez a különös lelkületű néphez hasonlóvá kell válnia,  hogy befogadják, ezért oroszul tanult, valamint ortodox hitre tért. Így kapta a Jekatyerina Alekszejevna nevet.
Bár házassága sikertelennek bizonyult, mind Péter, mind ő maga több szeretőt is tartottak, pozícióját és rohamosan felfelé ívelő uralkodói pályáját semmi sem állíthatta meg.

Oroszország uralkodójaként, nem riadva vissza háborúktól és összecsapásoktól sem, megnagyobbította a birodalom határait, több mint félmillió négyzetkilométerrel növelte az országot, egész Európában jelentőségteljessé téve birodalmát. A törökök elleni győzelme óriási előnyhöz juttatta, hiszen megszerezte a Fekete-tengerre vezető kijáratot és bekebelezte Ukrajna – mai – déli részét, ahol több új várost is alapított.

Sikereihez elengedhetetlenül fontosnak tartotta, hogy civilizált, felvilágosult uralkodóként tekintsenek rá, ezzel is erősítve politikai pozícióját.

Ennek érdekében elhozta Oroszországba a művészetek és a kultúra akkori legmagasabb szintjeit, szorgalmazta a felvilágosodás elterjedését. A szabadság eszményét hirdette, ugyanakkor zsarnokként gondoskodott arról, hogy az orosz jobbágyság olyan mértékben váljon röghöz és urához kötött, mint előtte a történelemben talán soha.

Forrás: Sputnik via AFP/Manushin

A művészetek, az oktatás és az irodalom elkötelezett pártfogójaként hatalmas magángyűjteményt halmozott fel – melyek ma a Téli Palotában találhatók. Regényt, emlékiratokat, gyermeknevelési könyveket írt, valamint megalapította a Szmolnij Intézetet nemes szülők leányai számára. Támogatta az orosz tudományt is, uralkodása alatt paloták, műalkotások épültek szerte az országban, illetve számos tudományos eredmény született, különböző kutatási területeken. Műveltsége növelésének érdekében nemcsak olvasott volt és naprakész tudással rendelkezett az akkori országa és Európa minden történéséről, de számos kortárs filozófussal is levelezett – Voltaire és Diderot -, bizonyítva szellemi tájékozottságát is.

Hosszú uralkodása alatt több szeretőt is tartott, akiket magas állásba emelt, s a kapcsolatok végén birtokokkal és a hozzátartozó jobbágyokkal ajándékozta meg őket. Szeretői a palotájában éltek, a lakosztálya alatt, és onnan cárnő engedélye nélkül még a palotából sem léphettek ki, valamint kényesen ügyelniük kellett arra, hogy a más nők iránt tanúsított kedvességük még véletlenül se keltse fel a híresen féltékeny cárnő haragját.

Szeretői közül külön kell említenünk Grigorij Alekszandrovics Patyomkin orosz politikust és hadvezért, akivel meghitt, szoros kapcsolata alakult ki. Együtt vitték véghez a Katalin férje, Péter elleni puccsot. Patyomkin városokat alapított, katonai reformokat alkotott, és szerepe volt a Krím-félsziget visszacsatolásában is. Katalin teljesen a hatása alá került, a vonzó és okos férfi gyorsan elvarázsolta: birtokokat adott neki, a legbefolyásosabb férfivá tette, a döntéseiben kikérte véleményét, és megfogadta tanácsait az ország ügyeit illetően. A mendemondák titkos házasságukról is mesélnek, melyre eddig ugyan egyértelmű bizonyítékot nem sikerült találni, ám levelezésük kétséget sem hagy kapcsolatuk minőségéről és szorosságáról.

Élete talán egyetlen területen nem mondható sikeresnek, ez pedig az anyaság. Házassága Péter cárral eleve kudarcként indult, Katalin undorodott csúnya és gyengeelméjű férjétől, ennek dacára, akarata ellenére teljesítette hitvesi kötelességét és fiút szült férjének, akit éppen emiatt, soha nem tudott megszeretni és az öröklésből is megpróbálta kizárni.

Végül, 1796-ban úgy távozott, ahogyan élt: titokzatos és máig felderítetlen okból eszméletét vesztette a saját öltözőszobájában, majd 36 óra haldoklás után elhunyt.

Nyitókép: Sputnik via AFP

Ez is érdekelhet: Botrányos életet élt: Margit hercegnőnek nem volt szerencséje a szerelemben.

Ezek is érdekelhetnek