74 évig voltak házasok: II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg szerelme igazi Hollywoodi történet

Mindenkit elszomorított a hír, hogy Fülöp herceg 99 évesen eltávozott az élők sorából. Belegondoltam, II. Erzsébet mit érezhet, hiszen 74 (!!!) év házasság után veszítette el a férjét, hű támaszát és élete nagy szerelmét.

Igazi, Hollywoodba illő szerelmi történet az övék. Gyerekkorukban találkoztak először, de 1939 nyarán figyeltek fel egymásra, amikor Erzsébet még csak 13 éves volt. A 18 éves Fülöp volt Görögország hercege és éppen a Brit Királyi Haditengerészetnél kezdett karriert. A szemtanúk szerint a fiatal hercegnő arca azonnal lángba borult, amikor meglátta a jóképű, kék szemű herceget. Mondhatjuk, hogy szerelem volt első látásra. A szimpátia kölcsönös volt, így levelezni kezdtek. A fiatal Erzsébet büszke volt arra, hogy olyan férfival tartja a kapcsolatot, aki a hazáért harcol. Több évig tartó levelezésük révén szerettek végzetesen egymásba és akkor alakult ki az az elköteleződés, mely végül életük végéig kitartott.

1944-ben már romantikus szálak szövődtek közöttük, de az eljegyzésre csak 1947-ben került sor. Bár Fülöpnek hercegi címe volt, sokan mégse támogatták a házasságot. Úgy gondolták, hogy Fülöp túl csiszolatlan, túl német, túl görög, de leginkább nem volt elég angol ahhoz, hogy feleségül vegye a fiatal Erzsébetet. De a hercegnő hajthatatlan volt, így hivatalosan is bejelentették az eljegyzést. Fülöp mindent megtett azért, hogy boldoggá tegye menyasszonyát és a királyi családot: lemondott görög és dán királyi címeiről, felvette a brit állampolgárságot és az anyai nagyszülők vezetéknevét, a Mountbattent. Immár semmi sem állhatott az ifjú pár boldogságának útjába.

1947 novemberében 2000 ember előtt mondta ki a boldogító igent Erzsébet és Fülöp. A pletykák szerint a hercegnő édesapja, VI. György megjegyezte a vendégeknek, hogy Fülöp nem tudja, mit vállal, hisz Erzsébet egyszer királynő lesz, ő pedig a házastársa. Ez pedig sokkal nehezebb, mint királynak lenni, bár VI. György úgy érezte, hogy Fülöp alkalmas lesz erre a szerepre.

Forrás: AFP

Az ifjú férj nem számított arra, hogy felesége pár éven belül királynő lesz. Boldogan éltek két gyermekükkel Máltán, amikor a király egyre betegebb lett és 1952-ben meghalt. Hidegzuhanyként érte őket a hír, hogy 5 évvel házasságkötésük után ők lettek a világ leghíresebb házaspárja. 1953-ban a 27 éves Erzsébetet megkoronázták, Fülöp letérdelt előtte és megesküdött, hogy élete végéig hű támasza lesz.

Ezt azonban könnyebb volt kimondani, mint megvalósítani. Ezután már sosem élhettek „normális" családi életet. Fülöp a nyilvánosság előtt mindvégig Erzsébet árnyékában maradt, míg a színfalak mögött egyenrangúak voltak. A királynő nem vette fel férje nevét és gyermekei sem kaphatták meg Fülöp vezetéknevét, ami sokáig frusztrálta: „Én vagyok az egyetlen ember az országban, aki nem engedheti meg, hogy a saját gyermekeinek a nevét adja". Végül 1960-ban, a királynő nagymamája halála és Winston Churchill akkori miniszterelnök lemondása után a Mountbatten-Windsor vezetéknevet elfogadták a házaspár azon férfi utódai számára, akik nem kapnak királyi címet.

A 50-es és 60-as évek beszámolói szerint Fülöp nagyon nehezen találta meg a helyét felesége mellett. Mivel nem volt még hasonlóra precedens, fogalma sem volt róla, mit várnak tőle és valójában senki sem tudta, pontosan mit kellene tennie. Végül önfeláldozással, türelemmel, kemény munkával és a királynő iránti folyamatos elkötelezettségével elnyerte a kormány és az emberek tiszteletét és rokonszenvét. VI. Györgynek végül igaza lett: ő volt a megfelelő férfi erre a feladatra.

Egész életében szilárd támaszként állt élete szerelme háta mögött. Erzsébet királynő lett a leghosszabb házas uralkodó és Fülöp herceg a világ leghosszabb ideig szolgálatban álló házastársa. A párnak négy gyermeke, nyolc unokája és 10 dédunokája született. Legendás szerelmükkel az elkötelezettség és igaz szerelem szimbólumává váltak.

Kezdőkép: AFP

    Ezt olvastad már?