Kate Bush egy éjjel Hitlerrel táncolt, most az ő dalát énekli az egész világ

Kate Bush nevét ma azok is megismerték, akik korábban sosem hallottak róla. Akik pedig már fénykorában is imádták, most huncut mosollyal az arcukon merülhetnek el a nosztalgia lágy habjaiban.

Ha megnyitjuk a vízcsapot, még onnan is a Running Up That Hill szól, az a Kate Bush-dal, ami az énekesnő 1985-ben megjelent, ötödik stúdiólemezén szerepelt, ám akkor mindössze a harmadik helyet tudta megszerezni a brit slágerlistán. Közel négy évtizeddel később, 2022 júniusában azonban már második hete uralja a toplistát.

Ha megismerjük Kate szüleit, szemernyi kétségünk sem marad, hogy honnan fakadhat a muzikalitása. Édesapja, Robert Bush szakmáját tekintve ugyan orvos volt, ám kitűnően zongorázott, édesanyja, Hannah pedig ír néptáncosként kápráztatta el a közönséget. A klasszikus hangszerek iránti vonzalom és fogékonyság, valamint a modern és népzenei elemek ötvözése szülői örökség eredménye. Bushnak két fiútestvére született, az egyikük hangszerkészítő, míg a másik költő és fényképész lett.

A kis Kate tízéves korára nemcsak megtanult zongorázni, hanem a dalszerzéssel is megpróbálkozott.

Bush tehetségére a család egyik barátja figyelt fel, aki ismerte az akkorra már sikeres, brit rockzenekar, a Pink Floyd énekesét és fő dalszerzőjét, David Gilmourt. Ez a közeli ismerős eljuttatta Gilmournak Kate néhány dalát, a felvételek pedig elnyerték a rocker tetszését, aki szárnyai alá vette a szárnyait bontogató énekesnőt. Segített Kate-nek, hogy stúdióminőségű demó anyagot készíthessen, amellyel már komolyan vehetik őt a nagy lemezkiadó cégek. Az új felvételek és Gilmour ajánlása elég volt ahhoz, hogy a brit óriás, az EMI szerződést ajánljon Kate Bushnak.

Hiába volt azonban sima a szerződésig vezető út, a kislány két évig semmilyen lehetőséget nem kapott. Később ezt azzal magyarázták, hogy nem szerették volna, ha az ekkor mindössze 16 éves Kate megrészegülne a sikertől. Az énekesnő szerint viszont arról volt szó, hogy az EMI azért csapott le rá ilyen hamar, hogy más lemezcégeknek esélye se legyen neki ajánlatot tenni. Kate persze a két éve alatt sem pihent és a legenda szerint mintegy kétszáz dalhoz írt szöveget és folyamatosan készítette a demófelvételeket, melyek kalózkiadványokon jelentek meg.

Bush végül 1977-ben látott neki bemutatkozó albuma elkészítéséhez, ám két dal már két éve készen lapult az íróasztalának fiókjában. A korong a Kick Inside címet kapta. Kate egyik legsikeresebb és máig legjellegzetesebb nótája, a Wuthering Heights azonban az egész anyagot megelőzve, pár nappal a hivatalos megjelenés előtt önálló kislemezként látott napvilágot 1978 januárjában. A dalt a XIX. században élt angol írónő, Emily Brontë regénye, az Üvöltő szelek inspirálta. Kate ezzel a számmal azonnal ismertté vált, és felállított egy különleges rekordot.

Kate Bush pályafutása során (mely még ma sem ért véget) végig ragaszkodott ahhoz, hogy rajta tartsa a kezét a munkafolyamatok ütőerén. Dalszerző és szövegíró, énekes és zenész egyszemélyben, aki így abban a különleges helyzetben van, hogy csak akkor ad engedélyt a dalai felhasználásra, ha ő maga azt jónak ítéli. Megtehetné, hogy minden megkeresésre igent mondjon, ám karrierje során sokszor bebizonyította, hogy nem a pénz, sokkal inkább a hozzáadott művészi érték számít neki igazán.

A Netflix sorozatának, a Stranger Things készítői ismerve Kate Bush hozzáállását, nemcsak egy sima levélben keresték meg az énekesnőt. Elküldték neki a jelenethez tartozó forgatókönyvet, valamint mellékeltek próbafelvételeket is, hogy Kate pontosan lássa, hova illesztenék be a dalát, és milyen hangulatot szeretnének megteremteni az epizódban. Az alkotók számára is csak ezután derült ki, hogy Kate Bush nagy rajongója a szériának.

Bush egész munkásságára igaz, hogy ötvözi a modern, sok esetben progresszív hangzásvilágot a népzenei motívumokkal. Dalai közt igazán kevés az olyan, amit ma rádióbarát muzsikának neveznénk. Hosszabbak, mint a manapság elterjed zenék (nem ritka az ötperces dallamhossz), és a szövegei is mély mondanivalóval rendelkeznek.

A korábban már említett első slágeréhez az ihletet az Üvöltő szelek adta, de nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor egy nagy sikerű alkotásból merített erőt az énekesnő. Az ártatlanok, A menyasszony feketében volt és a Ragyogás című filmek is dalszerzésre inspirálták, akárcsak James Joyce Ulysses című regénye, vagy a magyar származású szabadulóművész, Harry Houdini személye.

Kate Bush nem ódzkodott a meredek témaválasztástól. A Heads We're Dancing című dalában egy olyan nőről énekel, aki áttáncolja az éjszakát egy elbűvölő ismeretlennel, és csak reggel tudja meg, hogy a férfi nem más volt, mint a hírhedt diktátor, Adolf Hitler. A Netflix miatt most felkapott Running Up That Hillben pedig arról énekel, hogy alkut kötött az istennel, hogy testet cserélhessen szerelmével, s ezáltal jobban megismerhessék egymást és elmélyülhessen a kapcsolatuk.

Az art-pop királynőjének tartják, de díjakat szinte alig kapott. Sosem hajszolta a sikert és a csillogást, míg mások évente új koncertsorozatot indítanak és fellépésről fellépésre járnak, Kate Bush először és utoljára 1979-ben, pályája elején turnézott mindössze egy hónapon át. Hiába adott ki közel 5 évtizedes karrierje során több nagy albumot is, nem haknizta velük végig a világot, de még a hazáját sem.

Az utóbbi időben ráadásul visszavonultan élt. Mindig is határozott elképzelése volt arról, milyen zeneiséget szeretne képviselni és egyik producernek vagy stúdiófejesnek sem hagyta, hogy belekényszerítsék valami populárisabb szerepbe.

Kate Busht talán sosem ismerte volna meg a mai generáció, ha a Stranger Things alkotói nem rukkolnak elő azzal az ötlettel, hogy az énekesnő egyik megosztó slágerét is felhasználják a nyolcvanas évek zenéi előtt is tisztelgő sikersorozatban. Több egykori nagy dal is felcsendült már a szériában, mégsem lett egyik sem ennyire átütő. Olyan szerencsés együttállás eredménye most ez a siker, amire nem sok példa született a tévétörténelemben.

Nyitókép: Shutterstock