Az elfeledett magyar tudósnő, Telkes Mária, aki a napenergia úttörője lett Amerikában

Élete során több mint száz tudományos publikációja jelent meg, 39 szabadalom fűződik a nevéhez, melyek közül az utolsót 90 éves korában jegyezték be. 12 nemzetközi kitüntetést kapott, többek között az Amerikai Tudományos és Kutatás-fejlesztési Hivatal díját. Kutatásai mellett egyetemi oktatóként, nagyvállalatok tanácsadójaként is tevékenykedett és részt vett több tengerészeti és űrkutatási programban. Húsz szabadalmát tartják nyilván, ezek többsége a napenergia hasznosításához kapcsolódik, de az ő felfedezése a hideg tárolása is, ami robbanásszerű fejlődést generált a légkondicionáló-iparban.

Telkes Mária 1920-ban a Budapesti Tudományegyetemen diplomázott fizika szakon, majd 1924-ben már fizika és kémia doktori fokozatot szerzett. Rohamtempóban haladt: nagybátyja, Ludvig Ernő magyar konzul segítségével Amerikába költözött és elhelyezkedett a clevelandi klinika biofizikai laboratóriumában, ahol pályája gyorsan ívelt felfelé: másfél év múlva már az intézet biofizikai osztályának vezetője lett. Az itt folytatott kutatásai közben megalkotta az agyvelő infravörös sugárzásának mérésére alkalmas elektromos fényképezőgépet, majd kollégáival még ebben az évben bemutatták a tudományos akadémia tagjainak azt az általuk feltalált és kifejlesztett fényelektromos műszert, amivel a látható és infravörös láthatatlan hősugarakat lehet mérni.

1939-ben a Massachusetts Institute of Technology tanáraként a napenergia hasznosításának lehetőségeivel foglalkozott. Szabadalmai közé tartozik egy olyan, napenergiával működő tengervíz sótalanító berendezés, amit először az amerikai katonaság használt a második világháborúban, s ami később a haditengerészet állandó felszerelésének egyik alap tartozéka lett, hiszen rövid idő alatt iható vizet lehetett vele előállítani.

1948-ban Doverben a szabadalmai és tervei alapján felépült egy kizárólag napenergiával fűtött ház, amivel sikerült megoldani korának nagy problémáját, a hőtárolás kérdését. A napenergiával működő, passzív házakat a mai napig Telkes-házként emlegetik. 1952-ben elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját, majd helyet kapott a legnevesebb mérnököknek és feltalálóknak emléket állító Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében. Élete utolsó éveiben Miamiban élt, de mindvégig megőrizte magyarságát. 70 év után honvágya oly erőssé vált, hogy visszatért a gyökereihez, Magyarországra, ahol nem sokkal később elhunyt.

Itt az ideje, hogy mi, magyarok is ismerjük a nevét és büszkék legyünk rá, hiszen már akkor a napenergiával és annak hasznosításával foglalkozott, amikor a környezettudatosság és a fenntarthatóság még gyermekcipőben sem járt. Magyarországon méltatlanul keveset emlegették, pedig kiváló magyar tudósnő volt, akinek tudományos munkássága a mai napig hatást gyakorol a világ energiatermelésére.

Nyitókép: Wikipedia/New York World-Telegram