Nem kávézom. A napjaim zöldteával és valami kásával indulnak, amit nyers kakaóporral turbózok fel. Ez utóbbi olyan serkentő anyagokat tartalmaz, mint a teobromin vagy a koffein - így soha nem is panaszkodom nyúzottságra. A kakaópor, azon kívül, hogy támogatja az agy vérkeringését is, jót tesz a vér összetételének, illetve endorfint és magnéziumot adagol nekünk a feszkó ellen. Edzés után pedig egy finom kakaó a legjobb regeneráló ital.
A teobrominnak nem csak a pörgést köszönhetjük. Nagy mennyiségben görcsöket, kiszáradást és egyéb mérgezéses tüneteket okozhat. Nyugi, egy átlagos testalkatú embernek ehhez napi 100 táblányi csokit kéne magába tömnie... de azért csak óvatosan! A kutyák és a cicusok számára viszont pár falat is halálos lehet.
Az emberiség a kezdetek óta fejet hajt a kakaófa termése előtt. Természetes élőhelye a dél-amerikai esőerdő, így először az azték és maja kultúrák hódoltak neki. A papok bizonyos szertartások részeként több liter "kakaót" is magukba döntöttek. Ám az akkori formájában nem válhatott volna a világ kedvencévé: a kakaóbabokat megpörkölték és ledarálták ugyan, de nem használtak édesítőszert, csak vízzel hígították.
Amikor 1502-ben Guanaja szigeténél Kolombusz földet ért, üdvözlésként egy csésze kakaót kapott az őslakosoktól. Így kezdődött a csokoládé világ körüli hódítóútja.
Természetesen az édesszájú Európában kezdtek el tejjel és cukorral kísérletezni, az első szilárd csokira pedig a 18. század végéig kellett várnunk. Az 1900-as években felépültek az első csokoládégyárak, és megkezdődött a nagyüzemi termelés. Egyébként máig az európaiak falják belőle a legtöbbet: a britek, németek és a svájciak átlagosan 11 kilogramm csokit esznek meg évente. A világ összes csokijának majdnem 90 százalékát az Egyesült Államok és Európa együttesen fogyasztja el!
A feljegyzések szerint az azték uralkodó, Montezuma II több mint 50 pohár csokoládét ivott meg naponta. Sőt, Napóleon sátrába is csokoládét és bort kellett bekészíteni a hadjáratai során. Gondolom, egyikük sem a lefekvés előtti lazításhoz használta, hanem a győzelemhez szükséges életerőt és bölcsességet várta tőle.
A Psycho című film klasszikus zuhanyzós jelenetében Alfred Hitchcock Bosco csokiszirupot használt vér helyett.
Brit tudósok - ezúttal komolyan vehető - kutatása szerint négyszer annyi endorfin szabadul fel a testben csokievéskor, mint egy őrült csókolózás alatt. Minden egyes falat csaknem hatszázféle ízanyaggal áraszt el minket, miközben a pulzus 60-ról 140-re emelkedhet. Mindenki döntse el, melyiket választja - én azért maradok a csókoknál, de ez lehet, idővel változni fog.
Egy teljes év kell ahhoz, hogy egy kakaófán tíz tábla tejcsokihoz elegendő kakaópor teremjen. Nem hiába beszélnek a jövőkutatók csokoládéválságról: az éghajlatváltozás miatt nemsokára tényleg nehezen elérhető luxuscikk lesz.
A rovarfóbiások lehet, hogy már most lemondanak róla - egy szelet csoki ugyanis átlagosan 8 rovarrészt tartalmaz. Az amerikai fogyasztóvédelem szerint ez természetes szennyeződésnek számít, és addig nincs komoly baj, amíg 60-nál több rovardarabot nem veszünk magunkhoz 100 gramm csokoládéval.
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.