Jött, látott, győzött: megválasztották a bölcsesség forrásának, serkentőszerként használták szexhez és háborúk előtt, aztán luxuscikké vált. A világ megőrül érte, pedig nagy mennyiségben halálos. Igen, a csokoládéról van szó.
1. Kis mennyiségben orvosság
Nem kávézom. A napjaim zöldteával és valami kásával indulnak, amit nyers kakaóporral turbózok fel. Ez utóbbi olyan serkentő anyagokat tartalmaz, mint a teobromin vagy a koffein - így soha nem is panaszkodom nyúzottságra. A kakaópor, azon kívül, hogy támogatja az agy vérkeringését is, jót tesz a vér összetételének, illetve endorfint és magnéziumot adagol nekünk a feszkó ellen. Edzés után pedig egy finom kakaó a legjobb regeneráló ital.
2. Nagy mennyiségben méreg
A teobrominnak nem csak a pörgést köszönhetjük. Nagy mennyiségben görcsöket, kiszáradást és egyéb mérgezéses tüneteket okozhat. Nyugi, egy átlagos testalkatú embernek ehhez napi 100 táblányi csokit kéne magába tömnie... de azért csak óvatosan! A kutyák és a cicusok számára viszont pár falat is halálos lehet.
3. Csokitörténelem
Az emberiség a kezdetek óta fejet hajt a kakaófa termése előtt. Természetes élőhelye a dél-amerikai esőerdő, így először az azték és maja kultúrák hódoltak neki. A papok bizonyos szertartások részeként több liter "kakaót" is magukba döntöttek. Ám az akkori formájában nem válhatott volna a világ kedvencévé: a kakaóbabokat megpörkölték és ledarálták ugyan, de nem használtak édesítőszert, csak vízzel hígították.
Amikor 1502-ben Guanaja szigeténél Kolombusz földet ért, üdvözlésként egy csésze kakaót kapott az őslakosoktól. Így kezdődött a csokoládé világ körüli hódítóútja.
Természetesen az édesszájú Európában kezdtek el tejjel és cukorral kísérletezni, az első szilárd csokira pedig a 18. század végéig kellett várnunk. Az 1900-as években felépültek az első csokoládégyárak, és megkezdődött a nagyüzemi termelés. Egyébként máig az európaiak falják belőle a legtöbbet: a britek, németek és a svájciak átlagosan 11 kilogramm csokit esznek meg évente. A világ összes csokijának majdnem 90 százalékát az Egyesült Államok és Európa együttesen fogyasztja el!
Afrodiziákum orvos szemmel - Ettől lesz jobb a szex! Vagy mégsem?
4. Csoki a háborúban
A feljegyzések szerint az azték uralkodó, Montezuma II több mint 50 pohár csokoládét ivott meg naponta. Sőt, Napóleon sátrába is csokoládét és bort kellett bekészíteni a hadjáratai során. Gondolom, egyikük sem a lefekvés előtti lazításhoz használta, hanem a győzelemhez szükséges életerőt és bölcsességet várta tőle.
5. Csoki, mint dublőr
A Psycho című film klasszikus zuhanyzós jelenetében Alfred Hitchcock Bosco csokiszirupot használt vér helyett.
6. Csók vs. csoki
Brit tudósok - ezúttal komolyan vehető - kutatása szerint négyszer annyi endorfin szabadul fel a testben csokievéskor, mint egy őrült csókolózás alatt. Minden egyes falat csaknem hatszázféle ízanyaggal áraszt el minket, miközben a pulzus 60-ról 140-re emelkedhet. Mindenki döntse el, melyiket választja - én azért maradok a csókoknál, de ez lehet, idővel változni fog.
7. Csokiipar
Egy teljes év kell ahhoz, hogy egy kakaófán tíz tábla tejcsokihoz elegendő kakaópor teremjen. Nem hiába beszélnek a jövőkutatók csokoládéválságról: az éghajlatváltozás miatt nemsokára tényleg nehezen elérhető luxuscikk lesz.
A rovarfóbiások lehet, hogy már most lemondanak róla - egy szelet csoki ugyanis átlagosan 8 rovarrészt tartalmaz. Az amerikai fogyasztóvédelem szerint ez természetes szennyeződésnek számít, és addig nincs komoly baj, amíg 60-nál több rovardarabot nem veszünk magunkhoz 100 gramm csokoládéval.
Nyitókép: Shutterstock
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
