színház kibeszélő Huzella Júlia Anya-e vagy? magazin előadás kritika MáSzínház
85 perc alatt sok mindenhova el lehet jutni Magyarországon, de néha nem kell autóba ülni vagy buszra szállni ahhoz, hogy bejárjuk a legnagyobb távot, amelyet egy ember megtehet az élete során: az anyává válás útját.

Férfiként soha nem tapasztalhatom meg azt, amit egy nő átél a várandóssága során, a szülés közben és azután, hogy világra hozta gyermekét. Ez az egész ugyanis egy olyan mély, intenzív, a testet és a lelket is kihívás elé állító folyamat, amelyet a külső szemlélő talán sosem érthet meg vagy érezhet át igazán. A szülés ugyanis nemcsak a vele járó fájdalomról szól, hanem valami sokkal többről, erről mesél a MáSzínház előadása, az Anya-e vagy? is.

Igaz történetek, valós anyai élmények és érzések alapján írták ezt a darabot, ami egyaránt szól anyákhoz és apákhoz, és azokhoz, akik még csak a családalapítás előtt állnak. Nem szoktam az anyaságon, az ezzel járó kellemes pillanatokon vagy kellemetlenségeken töprengeni, és mivel a baráti társaságban sincsenek újdonsült szülők, ezért számomra minden elhangzott mondat revelációként hatott.

Az anyaság útján mindenkinek magának kell végigsétálnia. Ez persze nem jelenti azt, hogy társ vagy segítség nélkül, magányosan kell megtenni, de végső soron az ember csakis magára számíthat. Vannak olyan élethelyzetek, amikor kívülről nem lehet beavatkozni, amikor valaki, aki nem a mi testünkben él, aki nem tapasztalja meg a problémáinkat, érzéseinket, nem tud segíteni leküzdeni a kételyeket, az akadályokat.

Forrás: Olah Gergely Mate

Vajon szeretni fog a gyermekem? Vajon én szeretni fogom őt? Mi lesz, ha a férjem már sosem fog újra kívánni? És mi lesz, ha én nem fogom már magam vonzónak találni? Vagy a szülés után örökre megváltozik az intimitás? Egyáltalán lehet nőies egy anya?

Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket boncolgat az Anya-e vagy?, és míg itt leírva nem tűnhetnek komoly vagy valós problémáknak, hallgatva és látva Huzella Júlia előadását, mindegyik értelmet nyert. A várandósság és a szülés olyan mértékben megváltoztatja a nők testében lezajló folyamatokat, úgy átalakítja a lelket és a szellemet, amit férfiként elképzelni sem lehet.

A reggeli rosszullétek, a hátfájás, a falási rohamok elmúlnak, de a kételyek, a folyamatos őrlődés és a stressz, hogy jól csináljuk-e, jó anyák vagyunk-e, sokáig velünk maradnak. A várandósság egy olyan folyamat, amely nem "múlik el" egyik pillanatról a másikra, az anyaság nem visszafordítható és nem csak arról van szó, hogy a nő megszüli a gyermeket és az élet megy tovább, mintha mi sem történt volna.

A pár élete teljesen felborul és a gyermek megérkezésével lesznek igazi család, amikor már nemcsak önmagukért, hanem egy kisbabáért is felelősséggel tartoznak. De az a nő, aki életet adott egy gyermeknek, ő már soha nem lesz nemanya. Ez az előadás egyik legerősebb, leghatásosabb mondata, ami rávilágít arra, milyen súlya is van valójában a gyermekáldásnak.

Az Anya-e vagy? Bemutatja a terhesség minden oldalát, azt a lelki vívódást, amin egy nő keresztülmegy a szülés során, és mindazt, ami azután történik, hogy a baba világra jött. Néhol szórakoztató, néhol vicces, néhol pedig húsba vágó őszinteséggel mesél erről az utazásról, melynek ilyen formában, egy színházi előadás keretében mi férfiak is részesei lehetünk.

Ha az érzékenyítés volt a cél, ez egy tökéletes módja annak, hogy mindenki átérezhessen valamit abból, mi is zajlik le az anyává válás során.

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.