Ott születtek, ahol a halál volt az úr - A dachaui anyák és gyermekeik története

Léteznek csodák. Ez a gondolat mocorgott bennem, amikor eszembe jutott hét asszony és hét csecsemő. Felmerülhet a kérdés, hogy ugyan mi olyan csodálatos anyákban és kisbabájukban, hiszen minden nap millió gyermek születik és millió nő válik anyává. Ez a hét újszülött azonban ott látta meg a napvilágot, ahol a halál volt az úr, a dachaui koncentrációs táborban.

A történtek idején 1944-et írtak: háború, üldöztetés, népirtás, tél. A zsidók számára a helyzet kilátástalan, főleg, akiket koncentrációs táborokba zártak. Aki megérkezett a lágerbe, annak gyorsan eldőlt a sorsa: élet vagy halál. A kisgyerekeket, csecsemőket, terhes nőket szinte azonnal gázkamrába küldték. Ők csak éhes szájak voltak, amelyeket etetni kellett volna, hasznuk viszont semmi. Bevett szokás volt, hogy a bevagonírozott emberszállítmány megérkezését követően az őrök kiabálni kezdtek, hogy a terhes asszonyok és a gyermekek plusz élelmet kapnak, ezért lépjenek elő. Aki jelentkezett, azt soha többé nem látta senki...

Mégis miképpen lehet, hogy egy lágerben, ahol terhes nőket és gyermekeket gyilkoltak halomra, mégis megszülethetett hét csecsemő, akik az édesanyjukkal együtt életben is maradtak? Ez az a kérdés, amire sosem kapunk választ, hiszen bár a koncentrációs táborokban nem volt ismeretlen a terhesség, az esetek döntő többségében a várandósságot, avagy a születést sem az anya, sem a gyermek nem élte túl. Akadt, akin kísérleteztek, akadt, akin magzatelhajtást végeztek és akadt, akiket egyszerűen meggyilkoltak.

Hét magyar anya

A hét magyar, terhes nő - Fenyvesi Magda (Schwarz Hermanné), Eva Fleischmanova, Miriam Rosenthal, Legmann Erzsébet, Kovács Ibolya (Ábrahám Ibolya), Löwy Dóra és Suri Hirsch -
a németországi Dachau egyik altáborában, a Kaufering 1-ben találkoztak. Ide szállították mindannyiukat, valószínűleg nem véletlenül. Az egyik felvetés szerint ekkor a nácik már tudták, hogy elvesztették a háborút, az állapotos nőkkel pedig azt akarták a külvilágnak bizonyítani, hogy nem is volt olyan embertelen az élet a lágerekben, hiszen még terhes nők és kisbabák is vannak itt.

Miriam RosenthalForrás: theglobeandmail.com/MIRIAM SCHWARCZ ROSENTHAL


A nőket egy fűtetlen helyiségben szállásolták el, ahol a hideg miatt majdnem megfagytak, ám az egyik kápónak megesett rajtuk a szíve és szerzett nekik egy kályhát.
Bár a lágerekben a szüléseket titokban kellett tartani - a csecsemőket pedig általában meg is ölték a szülésben segédkezők vagy maguk az anyák - ennek a hét nőnek szerencséje volt. Orvost is rendeltek melléjük, Dr. Vadász Ernőt, aki szintén fogoly volt a táborban. Ő segítette világra a csecsemőket bármiféle felszerelés, tisztálkodási lehetőség vagy meleg víz nélkül. A szülések mégis rendben lezajlottak, csak Miriam Rosenthalnál lépett fel komplikáció, de az anya és a baba is túlélték azt.

A hét csecsemő közül, akik a Kaufering 1-ben születtek, ketten Magyarországon éltek még felnőttként is, a többiek szülei a felszabadulást követően Amerikába, Kanadába, Izraelbe emigráltak.

A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár szerint a légerekben a terhes nőkre és a megszületett gyermekekre egyaránt rettenetes sors várt: gázkamra, megfojtás, méreg, kísérletezés... A gyermekek holttestei halomban álltak. Mégis akadt hét asszony és hét kisbaba, akiknek sikerült túlélniük a koncentrációs táborok őrületét és borzalmait. Mi ez, ha nem csoda?

Nyitókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek