

1. Meztelenül versenyző férfiak
Meglepődnél, ha ma is úgy lépnének pályára a versenyzők, mint az ókori Görögországban. Bár lehet, hogy még több hölgyet vonzanának ezek az események, hiszen a sportos testű férfiak akkoriban meztelenül versenyeztek. Na, nem a magamutogatás miatt, hanem mert ez az egyenlőség jelképe volt: így nem látszott a társadalmi hovatartozásuk és a származásuk.

2. A legvéresebb sportág
A pankráció egy olyan küzdősport volt, ahol a harapáson, az ellenfél szemének megsebzésén és az ujjainak eltörésén kívül mindent megengedtek. Utóbbit talán azért tiltották, hogy legyen mivel jelezni a harc végét, hiszen ilyenkor a vesztes felemelte az ujját. Már ha tudta - mivel volt, hogy a legyőzött fél még azelőtt meghalt, hogy így mutathatta volna a vereségét.
3. Olimpia a modern világban
Az újkori olimpiákra egészen 1896-ig kellett várni, amikor is Pierre de Frédy, Coubertin bárója Athénban javaslatot tett annak megrendezésére. Cserébe még díjat is neveztek el róla: a díjat azoknak a sportolóknak ítélik oda, akik tettekkel bizonyítják sportszerűségüket.
Az elismerést először az olasz Eugenio Monti kapta: a bob egyik csavarját kölcsönadta angol ellenfeleinek, akik működésképtelenné vált szerkezetükkel másképp nem tudták volna folytatni a versenyt. Így viszont a britek győztek, az olaszok pedig csak másodikak lettek mögöttük, azaz az aranyéremről mondtak le a sportszerűség jegyében.
4. A féltékeny műkorcsolyázónő
Persze sportszerűtlenségek is történtek bőven, amikért eltiltás járt. Az egyik legismertebb eset, amikor Nancy Kerrigan műkorcsolyázót egy ismeretlen brutális módon megsebesítette az egyik lábán, közvetlenül a lillehammeri játékok előtt. Mint kiderült, a szálak a legnagyobb ellenfeléhez, Tonya Hardinghoz vezettek, az ő emberei bérelték fel az elkövetőt. Kerrigan végül így is részt vett az olimpián, ráadásul ezüstérmes lett. Hardingot azonban egész életére eltiltották.

A nők egyébként először a századfordulón vehettek részt újkori olimpián, Párizsban. Igaz, ekkor még nem minden számban indulhattak: csak teniszben, golfban és krikettben bizonyíthatták rátermettségüket.
5. Híres magyar olimpikonok
Az első újkori olimpiai bajnokunk, aki aranyérmet szerzett hazánknak, Hajós Alfréd volt. A legfiatalabb aranyérmet szerző magyar versenyző pedig szintén egy úszó lett, a 14 éves Egerszegi Krisztina. Arra egyébként, hogy minden delegációban legyen női versenyző is, a 21. századig kellett várni, egészen a londoni olimpiáig...
+1 Az idei kabalafigura
Az 1970-es években megrendezett müncheni játékoktól kezdve minden olimpiához kapcsolódott egy kabalafigura. Az első a grenoble-i téli olimpiára készült, de a nyári játékok szervezői rögtön átvették a kezdeményezést.
A soron következő nyári olimpia - melyet Tokióban rendeznek meg - kabalája egy kék színű futurisztikus figura, mely a Miraitowa (ejtsd: mirájtová) nevet kapta a keresztségben. A japán "mirai", vagyis jövő, valamint a "towa", azaz örökség szavak kombinációja.

A 2020-as tokiói paralimpia kabalája pedig a Someity (ejtsd: szoméjti) nevet viselő figura, aminek szuperereje, hogy képes telepatikusan üzeneteket fogadni és küldeni. Ezzel a paralimpikai sportolók emberfeletti képességeit szimbolizálja, akik leküzdik az akadályokat és újradefiniálják a határokat, emberfeletti erőről téve tanúbizonyságot.

Nyitókép: Shutterstock
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!