Vannak esték, amikor már rég aludnánk, de a szívünk vár valakire. Az érzelmi kötődés ilyenkor csendesen, de határozottan felülírja a józan döntéseket.
Gyerekkorban az önbizalom építése arról szólt, hogy megtanuljam, értékes vagyok akkor is, ha nem teljesítek tökéletesen. Felnőttként mégis újra és újra vizsgázom ebből, főleg a szerelemben. Az érzelmi kötődés nálam nem színpadias gesztusokban mutatkozik meg, hanem apró, talán kívülről jelentéktelen pillanatokban. Például abban, hogy ébren maradok, amikor már alig látok a fáradtságtól, mert tudom, hogy már úton vagy hozzám.
Forrás: 123rf.com
Az érzelmi kötődés első jelei
Sokszor gondolkodom azon, melyek az érzelmi kötődés jelei. Nálam az egyik biztosan az, hogy fontosabb lettél, mint a kényelmem, nem teher beszélgetni veled egy hosszú nap után, hanem jutalom. Még akkor is, ha másnap korán csörög az ébresztő. Van, hogy este tízkor már érzem, elfáradtam.
Lehunynám a szemem, hagynám, hogy a testem átvegye az irányítást, de aztán jön egy üzenet tőled, hogy mindjárt végzel, és jó lenne hallani a hangom, egy puszit adni nekem.
Ilyenkor felülök az ágyban, és azt mondom magamnak: még tíz perc.
Érzelmi kötődés a mindennapokban
Kívülről talán nem tűnik nagy dolognak, tíz perc nem a világ. De amikor az ember hulla fáradt, az a tíz perc komoly döntés, lemondás az alvásról, a pihenésről, a saját kényelméről.
Nekünk még közös a Facebook-profilunk van, amit sokan furcsállnak. Van, aki szerint túlzás, más szerint romantikus. Nekem inkább azt jelenti, hogy vállaljuk egymást, nem csak külön-külön, hanem együtt is jelen vagyunk. Ez is az érzelmi kötődés egyik formája, még ha nem is mindenki érti. Amikor megismerkedtünk, szinte pár másodperc alatt beleszerettem. Egy pillantás, egy félmosoly, és már éreztem, hogy itt valami elindult bennem.
Amikor végre meglátlak, az egész napos fáradtság háttérbe szorul. Mesélsz a napodról, én félálomban mosolygok.
Persze néha azon kapom magam, hogy ugyanazt kérdést kétszer teszem fel, mert elkalandoztam. Te nevetve szólsz, hogy menjek inkább aludni.
Tíz perc többet ér az alvásnál
Volt este, amikor tényleg csak tíz perc jutott. Rövid beszélgetés, egy gyors jóéjt, semmi extra. Mégis úgy merültem álomba, mintha kaptam volna valamit, amitől könnyebb lett a lelkem. Persze felmerül bennem a kérdés, hogy ez egészséges-e, meddig fér bele az, hogy valakiért újra és újra háttérbe szorítom a saját szükségleteimet.
Nem kényszerből maradok fenn, nem félelemből, hogy elveszítelek, pusztán azért, mert jólesik.
Közelebb érzem magam hozzád, mint bármelyik hosszú, közösen töltött, de figyelmetlen órában.
Az érzelmi kötődés számomra nem a nagy vallomásokban teljesedik ki, hanem ezekben az apró döntésekben. Abban, hogy számítasz és még a fáradtság helyett is téged választalak.
Néha egy rövid, lopott pár perc többet ér, mint egy átaludt éjszaka. Az érzelmi kötődés nem mindig látványos, inkább csendes és következetes jelenlét. Fontos azonban figyelni arra, hogy a másikért hozott apró áldozatok ne önfeladásból fakadjanak, hanem valódi, kölcsönös érzésekből. Mert csak így marad egészséges az, ami miatt egyáltalán érdemes ébren maradni.
Fotó: 123rf.com
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
