Hogyan furakodhat vissza egy ex az életedbe?

Ezek azonban még mindig könnyebben elviselhető gondolatok, mint amikor azt bánjuk meg, hogy véget vetettünk egy kapcsolatnak, aminek még nem kellett volna. Csak épp túl későn kaptunk észbe... Amikor nem szeretnénk, hogy az ex ex is maradjon.

Bizonyos életszakaszokban túlértékeljük magunkat. Hisszük, hogy a mi hercegünk, vagy hercegnőnk mindenkinél tökéletesebb lesz. Senki nem felel meg a túlzó igényeinknek - keressük a szebbet, jobbat, okosabbat. Még ha valakivel jól meg is voltunk, és alapvetően minden rendben volt, pár defekt miatt képesek voltunk lapátra tenni. Aztán kapcsolatok jöttek-mentek, és egyszer csak arcon csap minket a felismerés, hogy már megtalálhattuk volna az Igazit, ha némileg türelmesebben és elfogadóbban viselkedünk.

De ugye ilyenkor már nincs mit tenni. A legjobb ha elfogadjuk, hogy elrontottuk, és más jobban tudta értékelni azt, amit kapott. És talán abban is hihetünk, hogy annak is megvan az oka, hogy így alakult. Azonban vannak olyan emberek is, akik az elcseszett döntéseik miatt igencsak meg tudják keseríteni "utódjuk" életét, akár még évekkel később is....

A párkapcsolat fenntartása anélkül is elég emberpróbáló feladat, hogy tovább nehezítenénk egy ex felbukkanásával. Hiszen ez olyan folyamatokat képes elindítani, amit egy jól működő kapcsolatot is megroppanthat - feltéve, hogy nem parancsoltok nekik megálljt még idejében.

Meg persze attól is függ, hogy milyen ember is az a bizonyos ex?

Van az az ex, akik intelligensen, felnőtt ember módjára jelenik meg, elmondja, hogy megbánta, és úgy érzi, érettebb emberként már működne a kapcsolat, ami anno tönkrement. Ugyan látja, hogy most "látszólag" boldog vagy, de azért megkérdezi, hogy valóban így van-e, mert ha, nem...

Nem szép dolog ez, de még mindig jobb, mint az, aki úgy érkezik mint a forgószél. Önző módon sem a te, sem a párod érzései nem érdeklik őt - csak a sajátjai. Tokostul berúgja az ajtót, és igyekszik mindent romba dönteni, mert abban reménykedik, hogy a szemétkupac tetejéről összeszedheti a régi társát, és ezúttal ásó, kapa, nagyharang lesz a vége...

Talán csak valami bekattant nála és ezért jelent meg - ez a ritkább eset, de nem elképzelhetetlen -, vagy azért mert a volt szerelmétől valamiféle bátorítást, jelet kapott, hogy ezt megteheti... Ez viszont nem jelent jót.

Ilyenkor a legnagyobb felelősség kétségtelenül azé az emberé, aki mellett ott áll a jelen és múlt is. Rá hárul az a feladat, hogy lépéseket tegyen, és így vagy úgy, de megoldja a helyzetet, és megválaszolja a nyitott kérdéseket. Hiszen a jelenlegi párjának, aki akaratán kívül került ebbe a kellemetlen helyzetbe, joga van kérdésekhez, joga van tisztán látni, és joga van ahhoz is, hogy rosszul érezze magát. És az is jogos kérés, hogy a középen álló ember mihamarabb döntse el, biztosan lezárta-e már a múltját? Mert ha nem, akkor az aktuális kapcsolatot kell lezárni...

Tóth Zsuzsa

Nyitókép: Shutterstock