Te is a szerelembe vagy szerelmes a pasid helyett?

Egy új kapcsolat mindig tele van izgalmakkal, amíg megismered a másikat, amíg kialakulnak az apró szokások. Randik, izgalom, kíváncsiság. Félsz és örülsz egyszerre. Tagadhatatlanul csodás időszak. De van pár dolog, amit nem árt észben tartani, mikor a kezdeti mámoros időszak elmúlt. A randikat felváltják a szürke hétköznapok. És a kíváncsiság már csak arra terjed ki, hogy mi legyen a vacsora.

A szerelem munkával jár

Eleinte mosolyogva legyintettem, amikor ezt hallottam régóta kapcsolatban élő emberektől. Hogy lehetne egy ilyen felemelő érzéssel járó dolog munka? Mégis mit dolgozzak rajta? Aztán rájöttem: a párom akkor is mellettem van, amikor szörnyű napom van. Amikor a világ összes létező eleme összeesküdött ellenem. Fáradt vagyok és nyűgös, mert kicsináltak a melóhelyen, és különben is, elegem van mindenből. Ő pedig nyilván nem tehet róla, hogy én épp sárkány módban vagyok. Akkor kell igazán azon dolgozni, hogy emberi módon tudjak viselkedni.

A szerelem nem mindig móka és kacagás...

Vannak napok, amikor kiabálva csapjuk egymásra az ajtót, mert összevesztünk egy jelentéktelen kis apróságon. Abban a percben úgy érzem, szét tudnék robbanni a méregtől. Ő pedig ugyanígy fortyogva puffog a másik szobában. Aggódnom kellene? Nem hiszem. Szerintem igenis szükség van néha konfliktusokra. Néha ki kell ereszteni a gőzt és meg kell oldani problémákat.

A gond sokszor nem is abban rejlik, hogy nem értünk egyet, vagy hogy a véleményeink gyökeres ellentétei egymásnak. Előfordulhat az is, hogy csupán fáradtak vagyunk, vagy másként ítélünk meg dolgokat. Ettől még kevésbé szeretem a párom? Ugyan már! Ugyanúgy imádom, mint előtte.

A szerelmet nem lehet leakasztani a címlapokról

Mi nem vagyunk tökéletesek, és nem vagyunk tip-top kirakat páros sem. De tudjátok, mik vagyunk? Igazán szerelmesek. Millió kis apró jele van annak, hogy törődünk egymással, hogy fontosak vagyunk egymásnak. Például, amikor arra ébredek, hogy épp kávét főz nekem a konyhában. Amikor hétvégén a gép előtt ül és játszik, és én beviszek neki egy kis harapnivalót. Amikor csak úgy odajön, hogy puszit nyomjon az arcomra. Amikor azt mondom neki, hogy: "Vezess óvatosan! Siess haza!" vagy "Kapcsold be a biztonsági övet!"

Vannak emberek, akik azt mondják, szeretnek szerelmesek lenni. Nos, én nem magát az érzést szeretem, hanem a férfit, aki kiváltotta belőlem mindezt. Ha csak a szerelembe vagyunk szerelmesek, az olyan, mintha mindegy lenne, hogy ki van mellettünk. Pedig ez a legfontosabb része a dolognak. Kiválasztani azt az egy embert, akivel aztán együtt teremtjük meg a saját szerelmünket.

Nyitókép: Shutterstock