Van egy varázslatos szupererőm: Az, hogy nő vagyok!

Az ilyen időszakokban - pláne - csak saját magunkon tudunk segíteni. Azzal, hogy erősen megalapozzuk a stabilitásunkat. Számomra nőnek lenni a legnagyobb szupererő. Ahhoz, hogy elmagyarázzam, miért is érzem így, a legegyszerűbb, ha az elejéről kezdem. A serdüléstől.

Kezdtek...

Attól a rengeteg külső és belső változástól, melyről azt érzed, sosem történik elég gyorsan, és mégis végigkerget a fiatal éveiden. Igyekeztél belesimulni egy ideálba, sztenderdbe. Figyelted a környezetedet, a divatot: ezt biztos így kell csinálni...

Az amúgy is katartikus változások mellett még az új - és gyakorlatilag extrán idegen - nemi szerepeket is viselned kellett. Fura ruhákat, zenéket, emberi és szerelmi kapcsolatokat, egy komplett ízlésvilágot igyekeztél bekebelezni. Esetleg szubkultúrák között csapongtál, levágattad a hajadat és poszterekkel borítottad be a faladat. Ez valahol mind természetes is.

Igyekeztél szerelembe esni, és mindenáron kitartani. Nem tudtad, összességében mit akarsz, de amit éppen igen, ahhoz persze vadul és makacsul ragaszkodtál...

És most...

Aztán, ahogy teltek az évek, lecsillapodtál. Állásod - és kávéfüggőséged - lett. Továbbra is haladni szeretnél, csak sajnos még mindig nem találtad ki, hogyan. Nem mered kikísérletezni a saját boldogságodat, mert attól félsz, hogy lemaradsz valamiről. Keresed a sablont: vajon mitől érzed magad szépnek, egésznek, ragyogónak? Ám az identitásodra, arra, hogy mi táplálja a nőiségedet, neked kell ráébredned. Nem élhetsz mások definíciói alapján.

Van, aki a természethez kapcsolódik, más sportol, néhányan pedig a főzésben töltődnek fel. Ezeket kitapasztalni egyéni élmény, így nem feltétlenül fogják megérteni, ha te esetleg egy szövő tanfolyamtól érzed magad nőnek. Az már más kérdés, hogy ezt nem is kell senkinek értenie.

Istennő recept

Rengeteg helyzetben azt érzem, hogy a férfiak is hasonló utat tesznek meg ezzel kapcsolatban, csak mintha az ő esetükben ritkábban jönne el a kiteljesedés. Pedig nincs is vonzóbb annál, ha valaki a saját identitásában, az általa ténylegesen férfiasnak tartott dolgokban leli boldogságát és újult erejét, legyen az a dolog bármennyire is szokatlan.

Számomra nőnek lenni azért jelent legyőzhetetlenséget, mert már megismertem, mik azok a dolgok, események, amikből tudok töltekezni. Leginkább istennősködésnek hívom ezt az egész élményt, amit mindig tudatosan belecsempészek a napjaimba, heteimbe. Engem nagyon feltölt, ha alaposan ápolom a bőröm, rendszeresen sportolok, időnként termelői piacra járok, festek, friss virágot veszek otthonra, rendet tartok és illatgyertyákkal borítom be a lakást. Van, hogy beleírok a naptáramba egy kis istennő időt... Ez az én receptem. A magadét neked kell megkeresned.

Sose félj megtalálni a saját boldogságodat!

Nyitókép: Shutterstock