Minden szuperfeleség mögött áll egy támogató férj

Véleményem szerint, - ha szigorúan nézzük, akkor - kijelenthető, hogy a férfiak élete bizonyos szempontból egy picivel könnyebb. Persze ezzel nem azt állítom, hogy pasinak lenni csupán móka és kacagás, sőt, ők is épp úgy küzdenek a saját félelmeikkel, bizonytalanságaikkal, szeretetéhségükkel, megfelelési kényszerükkel. Azonban nekik nem kell annyi területen bizonyítaniuk, mint a nőknek, és kevésbé vannak kitéve az elértéktelenedés veszélyének a kor előrehaladtával - a média, vagy a társadalom által.

A nőknek olykor nagyon nehéz lavírozni a különböző szerepeik között, emellett önmagukkal is jóban lenni. Helyt kell állniuk a gyereknevelésben, vezetniük kell a háztartást, a munkájukban is teljesíteniük kell, és közben még jó feleségnek is kell lenniük. Ezek megvalósítása pedig semmiképp nem könnyű feladat.

De szerintem manapság már teljesen elfogadott tény, hogy mi nők is színesen szeretnénk megélni azt a 60-70-80 évet, ami megadatik itt a Földön. Szeretnénk próbára tenni magunkat, tanulni, sikereket elérni a szakmánkban, közben megtanulni nagybetűs nőként létezni, megtalálni életünk párját, szerelembe esni, gyermeket vállalni, aztán szeretnénk megtanulni jól gondoskodni egy családról, és kiteljesedni ebben a sok-sok szerepben egyszerre. És lássuk be: ezeket nem igazán lehet egymás után csinálni, bizonyos szerepek mindig össze fognak csúszni, és ezzel nincs is semmi baj. De talán emiatt elvárható a férfiaktól, hogy támogassák a nőket - nyilván nem mindig, de amikor lehetőségük van rá.

Bosszantó, amikor azt kérdezik egy nőtől, hogyan tudja összeegyeztetni a családot a munkával, ugyanis egy férfinál ez soha nem kérdés. Azonban úgy gondolom, hogy az erősebbik nemnek is ugyanúgy össze kellene egyeztetnie a családot a munkával, mert a nő és a férfi együtt vállalta a családot, amiből mindenkinek ki kell vennie a részét.

Akkor meg főleg, ha közben azt az elvárásulat is fenntartják - teljesen jogosan! -, hogy életük párja maradjon ugyanolyan szexi, mint a kapcsolatuk hajnalán. Hiszen ahhoz, hogy szülés után újra csúcsformába kerüljünk, időre és rengeteg befektetett munkára van szükség. Ez azonban a férfiak hozzájárulása nélkül nem tud megvalósulni. Ha mindig anyának kell otthon lennie a gyerekkel, ha mindig anya takarít és porszívózik, akkor bizony anya csak sokára lesz újra jó nő...

Még mielőtt bárki megvádolna: szó sincs arról, hogy sajnáltatnánk magunkat, vagy ki szeretnénk húzni magunkat a felelősség alól. Önként vállaltuk a karriert, a családot, a házasságot, és szeretjük is mindhárom szerepünket. Tény és való, hogy emiatt néha kompromisszumot kell kötnünk, és lemondani bizonyos dolgokról, de ahogy a férfiaknak is segítség, hogy nem ők az egyetlen kenyérkeresői a családnak, úgy a nőknek is segítség, ha nem nekik kell mindig kézbe venni a mosogatószivacsot. Nem várunk mást tőletek, drága férjeink, csak azt, hogy segítsetek nekünk olyan szuperfeleségnek lenni, akiket egy életen át imádni fogtok.

Nyitókép: Shutterstock