Örök kérdés, hogy vajon a nők vagy a férfiak élete nehezebb-e? Szerintem erre nem lehet egyértelműen válaszolni, mert minden élethelyzet más, és mindkét nem életében találni enyhítő és nehezítő körülményeket. De...
Véleményem szerint, - ha szigorúan nézzük, akkor - kijelenthető, hogy a férfiak élete bizonyos szempontból egy picivel könnyebb. Persze ezzel nem azt állítom, hogy pasinak lenni csupán móka és kacagás, sőt, ők is épp úgy küzdenek a saját félelmeikkel, bizonytalanságaikkal, szeretetéhségükkel, megfelelési kényszerükkel. Azonban nekik nem kell annyi területen bizonyítaniuk, mint a nőknek, és kevésbé vannak kitéve az elértéktelenedés veszélyének a kor előrehaladtával - a média, vagy a társadalom által.
A nőknek olykor nagyon nehéz lavírozni a különböző szerepeik között, emellett önmagukkal is jóban lenni. Helyt kell állniuk a gyereknevelésben, vezetniük kell a háztartást, a munkájukban is teljesíteniük kell, és közben még jó feleségnek is kell lenniük. Ezek megvalósítása pedig semmiképp nem könnyű feladat.
Nyilván, kicsit furán hangzik, hogy a nőknek bármit is csinálniuk "KELL", hiszen nyilván nem kötelező gyermeket vállalni, házasodni, dolgozni, stb.
De szerintem manapság már teljesen elfogadott tény, hogy mi nők is színesen szeretnénk megélni azt a 60-70-80 évet, ami megadatik itt a Földön. Szeretnénk próbára tenni magunkat, tanulni, sikereket elérni a szakmánkban, közben megtanulni nagybetűs nőként létezni, megtalálni életünk párját, szerelembe esni, gyermeket vállalni, aztán szeretnénk megtanulni jól gondoskodni egy családról, és kiteljesedni ebben a sok-sok szerepben egyszerre. És lássuk be: ezeket nem igazán lehet egymás után csinálni, bizonyos szerepek mindig össze fognak csúszni, és ezzel nincs is semmi baj. De talán emiatt elvárható a férfiaktól, hogy támogassák a nőket - nyilván nem mindig, de amikor lehetőségük van rá.
Bosszantó, amikor azt kérdezik egy nőtől, hogyan tudja összeegyeztetni a családot a munkával, ugyanis egy férfinál ez soha nem kérdés. Azonban úgy gondolom, hogy az erősebbik nemnek is ugyanúgy össze kellene egyeztetnie a családot a munkával, mert a nő és a férfi együtt vállalta a családot, amiből mindenkinek ki kell vennie a részét.
Akkor meg főleg, ha közben azt az elvárásulat is fenntartják - teljesen jogosan! -, hogy életük párja maradjon ugyanolyan szexi, mint a kapcsolatuk hajnalán. Hiszen ahhoz, hogy szülés után újra csúcsformába kerüljünk, időre és rengeteg befektetett munkára van szükség. Ez azonban a férfiak hozzájárulása nélkül nem tud megvalósulni. Ha mindig anyának kell otthon lennie a gyerekkel, ha mindig anya takarít és porszívózik, akkor bizony anya csak sokára lesz újra jó nő...
Mi tagadás, azért minden nőnek jól esik az énidő. Ezt úgy értem, hogy szeretnénk a kinézetünkkel törődni, fodrászhoz menni, sportolni, kikapcsolódni a barátnőkkel - de ezeknek a megvalósítása háztartás és gyereknevelés mellet igencsak nehéz. Ha a párunk besegít, nagymértékben megkönnyítheti a dolgunkat.
Még mielőtt bárki megvádolna: szó sincs arról, hogy sajnáltatnánk magunkat, vagy ki szeretnénk húzni magunkat a felelősség alól. Önként vállaltuk a karriert, a családot, a házasságot, és szeretjük is mindhárom szerepünket. Tény és való, hogy emiatt néha kompromisszumot kell kötnünk, és lemondani bizonyos dolgokról, de ahogy a férfiaknak is segítség, hogy nem ők az egyetlen kenyérkeresői a családnak, úgy a nőknek is segítség, ha nem nekik kell mindig kézbe venni a mosogatószivacsot. Nem várunk mást tőletek, drága férjeink, csak azt, hogy segítsetek nekünk olyan szuperfeleségnek lenni, akiket egy életen át imádni fogtok.
Nyitókép: Shutterstock
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
