Miért akarsz semmittevéssel milliókat keresni?

Pedig mennyire igazuk volt. Két egyetemet végeztem, két diplomám van, de egyikkel sem kapcsolódok igazán ahhoz, amit most csinálok. Az egyik iskolában rosszul választottam szakot, és hiába lettem rendezvényszervező, későn jöttem csak rá, hogy nem túl családcentrikus szakma, így nem való nekem. Másodszorra minőségbiztosítást végeztem, ami – bár egybevágott a munkahelyemmel – mégsem volt az én világom igazán, és egyébként sem engedték, hogy kiteljesedjek a szakmában. Szóval tipikusan azok közé tartozom, akik bár valamit letettek az asztalra (nem is akármit, mert büszke vagyok rá, hogy két egyetemet elvégeztem), mégsem azt csinálják, amit korábban elgondoltak.

Tehát, nekem sem úgy jött össze a szakmaválasztás, ahogy elterveztem, de ez még mindig jobb, mint amikor valaki tényleg nem ért semmihez, mindenbe belekap, félévente vagy sűrűbben vált szakmát és semmiben nincs sikere, mert nem is ért ahhoz, amiből meg szeretne élni. A hangsúly pedig azon van, ahogyan szeretne megélni: nagyon is jól.

Mindenki magas fizetésre, pluszjuttatásokra és jólétre vágyik az életében, s ennek megfelelően törekszik felfelé, amivel természetesen semmi gond nincsen, hiszen valamilyen célunknak igenis lennie kell. Az önmegvalósítás is nagyon fontos, és nem utolsó sorban az sem mindegy, hogy mennyi az a bizonyos kenyérrevaló.

Tőlem távoli sztori, de igaz, hogy az egyik lány a nagyon távoli ismerőseim közül pont ilyen. Elvégzett valamit, de még soha nem dolgozott semmit úgy igazán. Azt, hogy konkrétan miből él a családjával, nem tudom.

Azt viszont tudom, hogy volt már esküvői dekorkészítő, rendezvényszervező, személyi edző- és életmódtanácsadó, hajfelvarró, körmös, és most azt hiszem, hogy éppen az újonnan nyíló szépségszalonjába keres szakembereket. Ez nem vicc, ő ennyi mindenbe belevágott, inkább kevesebb sikerrel, mert minden bizniszét vagy abba kellett hagynia, vagy be kellett zárnia, feltételezem azért, mert nem volt elég hiteles és jó a szakmában.

Nekem semmi gondom nincs azzal, ha valaki keresi önmagát és mindenfélét kipróbál, de ő pont az a típusú ember, aki egy-egy szakmából úgy akar meggazdagodni, hogy nulla szakértelemmel és hozzáértéssel alig tesz valamit az ügy érdekében. Soha életében nem dolgozott még folyamatosan pár hónapnál többet, soha nem kelt fel reggel 6-kor, hogy 7-kor munkába indulhasson és soha nem volt 8 órás munkanapja, de még 6 sem.

A semmittevésből nem lehet pénzt keresni, tényleges munka nélkül nem lehet fizetést hazavinni. Az ilyen miért nem tudja megérteni, hogy ha nem találja önmagát és nem sikeres semmiben sem, esetleg megpróbálhatna egy „földi halandó" fejével gondolkozni, és egy normális munkahelyen munkába állni? Ki tudja, lehet ott találja meg a saját útját.

Ha nem értünk semmihez, abból nem lehet várat építeni, és nem várhatjuk el, hogy egy átlagon felüli fizetés az ölünkbe hulljon a nagy nulláért cserébe. Mert értéket teremteni és dolgozni mindig kell, azért, hogy eltartsuk saját magunkat, családunkat, és elmondhassuk magunkról: valamiben mi is jók, tehetségesek és szorgalmasak vagyunk.

Nyitókép: Shutterstock