Ma sem csináltam semmi értelmeset

Akik az átlagosnál kritikusabban szemlélik a saját teljesítményüket, hajlamosabbak lehetnek a frusztrációra, mint azok, akik engedékenyebbek önmagukkal szemben. Szinte mindegy, milyen munkakörben dolgoznak, ha nem érzik, hogy az adott tevékenységben ki tudnak teljesedni, meg tudják valósítani önmagukat, az egyenes út számukra a kiégéshez.

Japánban létezik egy különleges technika, melynek alkalmazása által egyes vállalatok megakadályozzák, hogy munkavállalóik belefásuljanak a napi rutinjukba. Két-háromévente – természetesen a szakképzettségüket figyelembe véve – áthelyezik őket egy másik osztályra, így nemcsak szellemi felfrissülést tapasztalhatnak, de a cég működését is egyre jobban átlátják.

A gyakorlatnak persze hátulütői is akadnak: sokak szerint így az adott munkaerőnek nem lesz lehetősége bizonyos hasznos képességek elsajátítására, sem a megfelelő tapasztalat megszerzésére. A vezetők azonban azzal érvelnek, hogy így nagyobb eséllyel tarthatják fenn dolgozóik éberségét és érdeklődését, tehát azok hosszabb ideig maradnak náluk.

Különleges munkahelyi viszonyok ide vagy oda, idehaza is sokan megtapasztalták már a szakmai kiégést, illetve tengődtek olyan munkakörülmények között, melyek fejlesztés helyett inkább leépítették őket.

Sokszor voltam már ilyen helyzetben én is. A legrosszabb, mikor úgy érzed, sem erőd, sem motivációd kilépni az adott szituációból, ezért inkább a pillanatnyi örömökre próbálsz fókuszálni ahelyett, hogy hosszú távú, tudatos döntéseket hoznál.

Az én esetemben ez leginkább az alvási ritmusomra volt negatív hatással, mely természetesen kihatott az életem többi részére is.

Mivel emberek vagyunk, úgy gondolom, normális, ha egy ilyen nehéz időszakból nem tudunk azonnal talpra állni, de ha már hosszú hónapok óta nincs, vagy alig tapasztalható változás, a saját egészségünk érdekében érdemes szakemberhez fordulni. Felkereshetünk pszichológust, karriertanácsadót, coachot vagy bárkit, aki kompetens a fennálló problémát illetően.

Nyitókép: Shutterstock