Nem leszünk mindketten ugyanannak a börtönnek a foglyai - ezért lélekben mindig is távolságtartó maradok veled. Persze, nem vagyok semmi jónak az elrontója: találkozzunk és örüljünk egymásnak! Ám többre ne számíts! Ne reméld, ne akard, ne várd el, hogy megbecsüljelek! Azon se lepődj meg, ha egy szép napon nemet mondok a tüzes, szenvedélyes randi javaslatodra, mert lehet, hogy akkor én már máshol leszek. Elindultam oda, ahol maradhatok és szerethetek.
Te és én sosem leszünk egy pár addig, amíg nem vagy egyedülálló. Nem vetlek meg. Tudom jól, milyen helyzetben vagy, és miért nem akarsz elválni: nem vállalod a tortúrát, ami várna rád. Így kényelmesebb, nem kell erőfeszítéseket tenned azért, hogy új életet kezdj és egyedül boldogulj.
Nem kell attól tartanod, hogy a szájára vesz a falu, amiért ott hagyod azt a jó embert, aki mindig dolgozik, hogy megadjon mindent a családjának. Így sokkal jobb, hiszen senki nem szólhat meg: nem tudják, hogy a férjed és közted nulla a testi kontaktus, ezért mással pótolod a hiányt.
Nem foglak soha megszeretni, nem vonom bele a szívem egy olyan kapcsolatba, ami csak a szexről szól. Megadom, amire vágysz, kielégítem a vágyaidat, szerelmes azonban nem leszek beléd, mert nem tehetem. Megfogadtuk, amikor legelőször találkoztunk és áldoztunk Ámor oltárán, hogy soha nem leszünk - nem is lehetünk! - szerelmesek egymásba. Én pedig betartom ezt, hideg és tiszta fejjel látom kettőnk jövőjét: a kapcsolatunkban semmi sem biztos, csak a bizonytalanság.
Nem tudhatjuk, hogy egyáltalán lesz-e időnk vagy lehetőségünk arra, hogy újra találkozzunk. Minden alkalom után csak annyit mondunk: "Talán." Vagy, hogy reméljük, látjuk még egymást. Mit vársz hát? Mit akarsz? Hogy szerethetnélek? Felnőtt nő vagy - két évig kibírtad szex nélkül a férjed mellett, tehát erős is. Legyen helyén az eszed, parancsolj rá a szívedre, és tartsd féken az érzelmeidet! Ne szeress engem, mert abból olyan bonyodalmak születhetnek, ami miatt tönkremehet a kapcsolatunk!
Ne szeress, ha nem akarsz elválni! Te és én csak akkor gondolhatunk párként magunkra, ha vállalod a harcot, ami a válással jár. Ám addig tilosak az érzelmek! Mert nekem a szex önmagában már kevés. Nem csak arra "kell" a nő, hogy hébe-hóba legyen kivel szeretkeznem. Arra vágyom, hogy szabadon együtt legyek vele, nemcsak lopott és tiltott órákban, amit havonta egyszer-kétszer is csak nehezen sikerül összehoznunk.
Szeretni akarok, mégpedig egy olyan nőt, akit lehet, akit szabad. Aki hagyja, és a körülményei is megengedik... Tudod jól, hogy mit akarok ezzel mondani. Neked és nekem így nincs jövőnk, ezért már találkozgatok egy hölggyel, aki szabad és egyedülálló. Hozzád nem lehetek hűséges - csak egy kaland voltunk egymásnak, így nem kötelez semmi - hozzá viszont az leszek.
Ezért ha komolyra fordul a dolog, és egymáséi leszünk, akkor ne keress többet! Ne hívj, ne írj, mert számodra már elérhetetlen leszek!
Molnár Csanád novellája
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.