A féltékenység a szeretet jele: az öklendezés meg a hányingeré

Mindig undorodva és borzongva hallgattam, hogy mások hogyan próbálnak beépített ügynököt játszani a partnerükkel szemben. Amíg nekem még csak meg sem fordult a fejemben, hogy bármit is számon kérjek, tiltsak vagy megkérdőjelezzek. Ezért elgondolkodtam, hogy vajon miért nincs ezzel így mindenki?

Azt megértem, hogy pár száz évvel ezelőtt miért tehették meg a férfiak, hogy úgy szabályozzák a párjukat, mint egy távirányítós autót. Viszont azt gondolnám, hogy ma már eljutottunk arra a szintre, amikor képesek vagyunk felfogni, hogy az emberek nem tárgyak. De úgy látszik, hogy mégsem...

Vajon mi szüli a féltékenységet?

• Legelemibb forrása a kisajátítás. Amikor elkönyveled, hogy a párod a te tulajdonod, ezért senki se merjen szemet vetni rá - mert akkor robban a vulkán, és menekülhet mindenki!
• Aztán megesik, hogy egyszerűen csak olyan alacsony az önértékelésed, hogy még egy kerti törpét is többre tartasz magadnál, ezért nem is érted: miért akarna bárki hűséges lenni hozzád? Ezt azért még lehet orvosolni.
• Olyan is előfordulhat, hogy a múltbeli pofonokat vetíted ki arra az emberre, akit alig két hete ismersz. Erről viszont már írtam egy cikket.
• De persze az is lehet, hogy a partnered már rég elvesztette a bizalmadat. Ez esetben csak azt nem értem, hogy miért vagy még vele?

Ami viszont biztosan nem történhet meg - mert ugye a féltékenykedő fél mindig egyenes és szent, mint egy angyal -, hogy esetleg te vagy az, aki félrekacsingat. Persze ilyen még sohasem fordult elő. Még a feltételezés is sértő! Pedig valójában egyáltalán nem ritka, hogy aki a legjobban fél a megcsalástól, az van benne leginkább a témában.

Ezer meg egy indokot találhatsz a féltékenységre, még úgy is előadhatod, mintha ez egy hős szerelmes dolog lenne. De ettől még a valóságban ugyanolyan szar! Bármennyire is próbálod meggyőzni magad és a környezeted, hogy szükség van egy púpra a hátadon, legbelül te is tudod, hogy ez nem így van... Tisztában vagy vele, hogy csak akkor lennél teljesen nyugodt, ha egész nap egy kamera figyelné a párod minden lépését, vagy legalább olvasni tudnád a gondolatait. A valódi mennyország pedig az lenne, ha hátralévő életeteket egy burokban élnétek le mindentől és mindenkitől elzárva. Ami gáz. Mert lenne használható alternatíva.

1. Elsősorban fordíthatnád másra az energiádat. Ha valóban egy két lábon járó szemeteszsák vagy, és úgy látod, hogy a partnered is így vélekedik rólad, akkor változtass! Tartsd fenn folyamatosan a másik fél érdeklődését, és ne akarj ellustult diktátor lenni, aki a semmiért vár el mindent!
2. Gyúrhatnál az önbizalmadon is. Bizony el kell fogadni magad, és megismerni az értékeidet ahhoz, hogy ne érezz mindenkit ellenfélnek. Tudnod kell, hogy mi az, amiért te vagy az igazi annak az embernek és nem más!
3. Vagy használhatnád az eszed! Ez lenne a legfontosabb. Mert én egy pillanatig sem szeretném, hogy ezentúl örömódákat zengj, ha a párod bejelenti, hogy sztriptíz klubba készül. Egyszerűen csak mérlegelj! És ahelyett, hogy próbálnád foggal-körömmel magadhoz láncolni, inkább csak azt nézd meg, hogy melletted akar-e lenni! Mert, ha ő tényleg minden alkalmat megragad, hogy kikacsintson, ha valóban mindig más társaságát keresi, akkor nem féltékenykedni kell, hanem csak szimplán elengedni.

Szóval verd ki a fejedből ezt az ócska dumát, és szokj le a féltékenykedésről! - Hidd el, megköszönöd majd magadnak.

Nyitókép: Shutterstock