Csak a tapadós nőktől menekülnek a pasik, vagy ez beléjük van kódolva?

- Meg akarom érteni a férfiakat! Tudni szeretném, hogy mit miért tesznek, vagy miért nem! - fakadt ki Hanna a barátnőjének.

Az évek során a tekintete egyre szomorúbb, a lelke egyre reménytelenebb lett. Harmadszor fordul elő vele, hogy a férfi, akibe kezd szerelmes lenni, pár hónap után eltűnik. Állítólag a két nem teljesen különbözőképpen észleli az időt és a másiktól kapott jeleket. Míg egy nő négy hét után azt hiszi, egy kapcsolat van kialakulóban, addig a pasi még csak tesztel, puhatolódzik, de semmiképpen sem köteleződött el.

És sajnos az eltűnés is kódolva van bennük. Kíváncsiak arra, mi lesz a nő reakciója: elkezdi üzenetekkel bombázni őket, vagy éli tovább az életét, mintha mi sem történt volna? Ha ez utóbbit teszi, akkor kezd el izgalmassá válni számukra.  

Mert senki sem akar egy ragacsot, amikor a nő olyan szorosan tapad rá, hogy lélegezni sem tud. Ez érthető, az viszont nagy szívás, hogy ekkora "időeltolódásban" élünk. Úgy tűnik, napok kérdése, és kiderül, hogy Félix marad-e, vagy ő is lelépett.

- Nem fogom keresni! Milyen szánalmas lenne azt kérdezni, hogy figyi, miért nem jelentkezel nyolc napja? Elégszer éreztem már magam pocsékul, kihasználva, nem kérem többé ezt az érzést!

Az ajkai ezt mondják, a tekintete viszont egészen másról árulkodik. Reményről, nagy összeborulásról, hogy a pasi egy forró szerelmi vallomással tér majd vissza. Csak azért tűnt el, hogy tisztában legyen az érzéseivel, és rádöbbent, hogy Hanna kell neki. Jól hangzik, és talán van is rá esély, hogy így történjen, hiszen a barátnőm most nem úgy viselkedett, ahogy korábban szokott. Meghagyta a férfi életterét, szabadságát, nem kérdezgette folyton, hogy hol van, mit csinál, miért nem hívta. Két-három napot lazán kibírt nélküle, de a nyolc már rossz emlékeket ébresztett benne.

Forrás: Shutterstock

Bevallom, én sem értettem most a pasi eltűnését, és szívem szerint jól beolvasnék neki, hogy mekkora bunkó. De nem akarok belefolyni, csak annyira, hogy meghallgatom a barátnőmet. Pedig aki egy ilyen szép, intelligens nőt elhagy, mégpedig szó nélkül, az igenis egy bunkó! Szimplán és egyszerűen.  

Ezzel nemcsak az elmúlt négy hónapot köpi szembe, hanem saját magát is, és ne higgye, hogy Hannának így lesz könnyebb! Bármikor szólhatott volna, amikor új randit beszéltek meg, vagy a barátnőm az érzéseiről kezdett el beszélni, hogy "Bocs, én még nem tartok itt." De ahhoz persze gerinc kellene, az meg sokakból hiányzik.

- Hagyd a fenébe, ne foglalkozz vele! Ha jelentkezik, meghallgatod, de nem uralkodhat minden pillanatod felett. Nem lehetsz szomorú egy ilyen férfi miatt...

- Igen, tudom.

- Tudod, mit? Utazzunk el valahová pár napra!

- Jó ötlet!

- Akkor pakolj, kocsiba ülünk, aztán ráböksz a térképen egy helyre, és már indulunk is!

Két óra múlva már Hanna lakása előtt álltunk, és a csomagokat pakoltuk az autóba. Alighogy elindultunk, csörgött a telefonja, Félix volt az:

- Szia! Ne haragudj, hogy eddig nem kerestelek! Találkozhatunk ma valamikor?

- Szia! A legkorábban a jövő héten! Majd hívlak, mikor jó nekem!

Négy hét boldogság, nyolc nap keserűség, majd egy lehetőség. De még kérdéses, hogy Hanna él vele, vagy sem. Addig pedig jöjjön öt nap nevetéssel tele, könnyű lélekkel és nyitott szívvel!

Nyitókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek