Vannak olyan közhelyek, amelyektől hülyét kapok, ide tartozik, a „találd meg önmagad és akkor majd megtalál a szerelem" vagy „azért vagy most egyedül, mert ebből tanulhatsz a legtöbbet önmagadról". Én évek óta dolgozom magamon, különböző önismereti tanfolyamokra, terápiás csoportokba járok, tudatosan tanulom és gyakorlom az önszeretetet és még mindig egyedül vagyok. Míg az emberek nagy többségének fogalma sincs arról, mi az az önszeretet, két percet nem töltött még önismerettel és mégis rátalált az igazi szerelem. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne törődj az elméddel és a lelkeddel, csupán annyit, hogy az, hogy megtalálod önmagad, messze nem garantálja, hogy az igazit is megtalálod (azonnal).
Amikor már évek óta szingli vagy és nem azért, mert nem próbálkozol vagy mert annyira rohadt jól érzed magad egyedül, akkor ezekre van a legkevésbé szükséged. Istenem, hányszor hallottam az életemben, hogy ha nem görcsölök rá, akkor jön majd az igazi az életembe. Nem így lett. Aztán jött a következő okos és egyébként igaz gondolat, hogy nem szeretem magam eléggé és ezért nem szeretnek a férfiak sem. Rendben, ezzel tudtam azonosulni, úgyhogy a mélyére ástam a dolognak: évek óta gyógyítom a lelkemet, a sérüléseimet, csinálok egyedül programokat és megszeretgetem saját magam, ha arra van szükség. De az nem változott, hogy továbbra is egyedül élek. Aztán hallottam azt is, hogy ha majd elkezdek az álom munkahelyen dolgozni, akkor jön majd a nagy ő, mert majd sugárzik rólam, hogy azt csinálom, amit mindig is szerettem volna. Ez sem jött be.
Ez nem úgy működik, hogy elvégzek x tanfolyamot és akkor majd lesz pasim. Mint ahogy az, hogy elvégzel egy egyetemet és megkapod a diplomádat, egyáltalán nem garantálja azt, hogy el tudsz majd helyezkedni. Valójában az önszeretet nem a szerelem előfeltétele, inkább a kiegyensúlyozott és valóban boldog párkapcsolaté. Mert, amíg nem ismered önmagad, nem látod a sérüléseidet és fogalmad sincs, hogy miért reagálsz dolgokra úgy, ahogy, addig csak sötétben tapogatózol. Amíg öntudatlanul éled az életed, addig a gyerekkori sérüléseid fognak neked párt választani. Így történhet meg, hogy olyan pasikat vonzasz be, mint az apád volt, vagy ugyanúgy elhanyagol a párod, ahogy az anyád tette.
Én is sokáig azt gondoltam, hogy ha már veszek magamnak pár szép ruhát, elmegyek néha egy masszázsra és jókat eszem, akkor az azt jelenti, hogy törődök magammal. Igaz, közben folyamatosan meg akartam felelni másoknak, nem tudtam határokat húzni és állandóan szidtam magam, ha valami nem sikerült. Úgy gondoltam, ez így teljesen normális. Az a vicc, hogy akkoriban voltak párkapcsolataim, igaz, leginkább nárcisztikus férfiakkal, akiknek teljesen alárendeltem magam. Aztán rájöttem, akkor szeretem magam igazán, ha elfogadom magam akkor is, ha valami nem sikerül, ha szomorú vagyok, ha éppen elhagytak vagy leszúrt a főnököm. Akkor van magamra a legnagyobb szükségem, amikor sz*rban vagyok, nem akkor, amikor amúgy is minden happy.
És hát igen, a legnagyobb kihívás akkor is szeretni magad, ha úgy érzed, nem vagy valójában szerethető, mert már egy ideje nincs párod, vagy ha volt is kapcsolatod, soha senkinek nem voltál elég jó.
A lényeg, hogy önszeretet nélkül is lehet párkapcsolatod, csak nagy valószínűséggel nem lesz jó. És úgy is lehetsz egyedül, hogy baromi jóban vagy magaddal. Ez viszont biztosan jobb lesz, mint egy sz*r párkapcsolatban. A szerelemre nincs garancia. És nem csak azon múlik, éppen mennyire találtad meg önmagad. Ez az egész ennél sokkal bonyolultabb.
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.