Férfivélemény: Lányok, ha komoly kapcsolatra vágytok, ezeket ne csináljátok!

Az ember próbál pozitívan hozzáállni az ismerkedéshez, igyekszik nyitott lenni, de vannak rossz szériák, amikor egymás után többször is falba ütközik, vagy épp az sem kizárt, hogy egy randiig se jut el. A sokadik visszautasítás, mellényúlás, ghostolás vagy egyéb bukkanó után aztán mérgesen elmormolunk magunkban néhány olyan szidalmat, ami rendszerint a következő szavakkal indul: „Minden nő...". A mondatot sokféleképpen folytathatnánk, szerintem mindenki ismer legalább két-három pejoratív jelzőt, amit ilyenkor előszeretettel aggatunk az ellenkező nem tagjaira. Vajon mik azok a rossz tapasztalatok és kellemetlen jellemvonások, amiket a legtöbb férfi kiábrándítónak érez manapság a nőkben?

A (beszéd)stílus maga az ember?

Személy szerint én senkire sem fogok követ vetni azért, mert könnyen elveti a verbális sulykot és cifrábbnál cifrább káromkodásokat szór a levegőbe, de kár lenne tagadni, hogy rengeteg férfit kiábrándítanak a kocsisként káromkodó nők. Kényelmetlen kettősség van abban, amikor valaki a megjelenésével és a szavaival is képes letaglózni az embert, aztán mondjuk beül a volán mögé és hirtelen egy rutinos kamionsofőr szószedetével átkozza az előtte túl lassan haladó sofőrt.

A kevesebb néha több

Férfiak közt is könnyen szül parázs vitákat a smink kérdés: jó az, ha sminkel egy nő? Meddig ízléses és mikortól túl sok az arcfesték? Ami engem illet, a természetesség vagy maximum a minimális smink pártján állok, így szörnyen kiábrándítónak tartom, ha valakinek hosszú perceket vagy akár órákat kell állnia a tükör előtt. Megosztottság ide vagy oda, abban viszont egyértelmű a konszenzus, hogy a félresikerült sminkekkel a világból ki lehet kergetni minden férfit. A parodisztikus vastagságúra kihúzott szemöldököktől a nevetségesen sok pirosítóig annyi rossz példát láttunk már és minden alkalommal értetlenül állunk a jelenség előtt.

„Fáj a fejem, nem tudom, hogy mit akarok..."

Mit együnk? Nem tudom. Hova menjünk a hétvégén? Nem tudom. Egy meg egy az kettő? Nem tudom. Persze az utolsó példával kis túlzásba estem, de az üzenet talán átjön belőle: a teljes határozatlanság és döntésképtelenség nem vonzó. Persze minden férfi szereti azt érezni, hogy szükség van rá, erre egy pillanaton belül vissza is térünk, azt viszont egészséges esetben senki fia nem szeretné, hogy egy teljes kapcsolatot az ő döntései cipeljenek előre. Ezért egy kapcsolat korai szakaszában, hamar fárasztóvá és riasztóvá válik az, ha minden egyes döntést a férfinak kell meghoznia.

Szállj már le a magas lóról!

Az ismerkedés már önmagában is egy elég rögös út tud lenni, miért kell ezt még lenézéssel és nyílt ellenségességgel is tetézni? Kevés kiábrándítóbb dolog van annál, mint amikor kiderül, hogy valaki, akit eleinte vonzónak tartottál, igazából olyan magas lovon ül, hogy fel se látsz odáig. Jelenjen meg ez az arrogancia akár egy megjegyzésekkel körített visszautasítás, akár egy kapcsolatban később kibukó vita során, illúzióromboló és végtelenül unszimpatikus jellemvonás.

Nyitókép: Shutterstock