Csak azért, mert nem vagyok már huszonéves, nem akarom beérni akárkivel

Mi történik olyankor, amikor az ember lánya nem talál magának társat, de mindenáron szeretne? Vajon túlságosan nagyok az elvárások a vágyott férfi iránt? Szerintem nekem sosem voltak irreális elvárásaim. Nem kell kacsalábon forgó palota és Maserati se. Inkább legyen figyelmes, szellemes, őszinte, megértő. Ezek a tulajdonságok számomra sokkal fontosabbak.

Lényeges még, hogy legyen helyén az értékrendje, és hozzám hasonlóan szemlélje a világot. Szeressen utazni, legyen nyitott új dolgokra. Ennél alább nem szeretném adni, mert számomra ezek mind fontos belső tulajdonságok, a külcsíny kevésbé érdekel. Ha hozzám hasonlóan reagál a világ dolgaira, az sokkal inkább felkelti az érdeklődésemet.

Talán eddig egyszer találkoztam olyan férfival, aki hasonló értékekkel bírt, mint én, de elveszítettem őt, és már nem lehet visszaforgatni az idő kerekét, pedig néha nagyon szeretném! Alkalmanként annyira jó lenne egy kicsit visszamenni a múltba a jelenlegi tudásunkkal, érzéseinkkel, hogy változtatni tudjunk bizonyos történéseken.

Talán emiatt sem vagyok képes alább adni, mert tudom, hogy egyszer már sikerült olyan férfit találnom, akinél pontosan tudtam, ő lesz az, akire számíthatok és akit szerethetek. Nem szeretnék kompromisszumot kötni, különben miféle kapcsolatra számíthatok? A fent említett tulajdonságok számomra nagyon fontosak és elengedhetetlenek egy jól működő párkapcsolathoz. Remélem sosem esem annyira kétségbe, hogy ezekről valamilyen oknál fogva le kell majd mondanom.

Forrás: Shutterstock

Lehet, hogy azt gondolod, válogatós vagyok. Igenis fontos, hogy a jövendőbeli társam ambiciózus legyen és ne csak otthon üljön és várja a csodát. Aki egy szalmaszálat sem képes keresztbe tenni a saját fejlődéséért, az nem az én emberem. Nem számít, mennyit keres, van-e autója, de az igen, hogy mindig többre törekedjen, gondolok itt akár a nyelvtanulásra, akár egy tanfolyam elvégzésére. Legyen benne egy belső hajtóerő, ami mindig előrébb viszi őt a fejlődni akarásban.

Nem gondolom azt, hogy csak azért, mert nem vagyok már huszonéves, be kellene érnem akárkivel. Odafigyelek magamra, szeretek sportolni is, folyamatosan keresem a fejlődési lehetőségeket és szeretem tágítani a látókörömet, amire tökéletes célként szolgál az utazás. Több helyen megfordultam már a világban, és szeretek nyitott szemmel járni.

Akik azt mondják, hogy válogatós vagyok, azok valószínűleg tökéletesen boldog párkapcsolatban élnek. Ami lehet igaz, bár én inkább azt látom, hogy körülöttem többen inkább kompromisszumot kötnek és csak azért jönnek össze valakivel, hogy ne legyenek egyedül. A kétségbeesés és a magány nagy úr, az ember hajlamos arra, hogy meneküljön előle és belebonyolódjon egy számára méltatlan szituációba.

Ezek a példák is arra sarkallnak, hogy én sose tegyek így, és ne akarjak egy olyan férfi társa lenni, akiről tudom, hogy nem tenne boldoggá. 

Nyitókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek