Neked köszönhetem, hogy valóra válhat az álmom és lesz saját családom

Az én életemben a szűkebb értelembe vett család nem a megszokott szereplőkből tevődött össze. Édesanyám és édesapám elváltak nem sokkal a születésem után, így sosem tapasztaltam meg, hogy milyen a családi szövetség. Anyukám és az ő szülei voltak számomra a nagybetűs mama és papa, s hiába ismertem apukám oldaláról a nagymamámat, vele sosem alakult ki mély kötődés. Számomra ők hárman voltak a család, s habár a nagypapám már nincs velünk, a szívemben ezen a felálláson semmi sem változott.

Papa egy olyan férfi volt, aki bármit megtett azért, hogy a családjának mindene meglegyen. Számára nem volt fáradtság egy életen át dolgozni és megannyit áldozni értünk. Kiváló férj, édesapa és nagyapa volt. Mindenkor szívből és kötelességből cselekedett, értünk.

A hozott mintázataimból nem elhanyagolható tényező, hogy apám hiánya szintén megbélyegezte a férfiakkal való kapcsolataimat, éppúgy, ahogyan az elválásukat anyukám megélte.

Tudat alatt megbízható, hűséges, családját szerető férfit kerestem, akit végül megkaptam az égiektől. Mégis az öröklődött sebek miatt folytonos bizalmatlanság és féltékenység lett úrrá bennem olyan hibák miatt, melyeket nem is a párom követett el.

Érdekes, hogy a párom az apám és a nagyapám tulajdonságjegyeit is hordozza magában. Dolgos, családcentrikus, biztonságot adó férfi, akiben mindig visszaköszönt a nagypapám dolgossága és mély szeretete. Mégis, többször azt éreztem, hogy egy olyan férfit találtam, akiben képtelen vagyok száz százalékig megbízni. Nem tudtam elhinni a hűségét, bármennyire is igyekezett bennem e bizonyosságot erősíteni. A kapcsolatunk elején ez a kihívás sokszor mérgezte a napjainkat.

Rájöttem arra, hogy az odaadó oldalán túl mit látok benne: jövőt arra, hogy megadatik nekem és nekünk az, amiről mindig csak ábrándoztam: a család. Olyan szövetség, amit mindenkinek kívánnék. Látom magam előtt, ahogy ő mindenkor kitart a családja mellett. Bizonyosság, hogy sosem hagyna cserben és, hogy képtelen lenne arra a sorsra juttatni, amit anyukámnak meg kellett élnie az apámnak köszönhetően.

A legfőbb indok, amiért minden nap őt választom, hogy az ő mély és igaz szeretetével senki más nem tudna megajándékozni. Végtelenül jó ember, aki tiszta odaadással szeret. Kedves, figyelmes, törődő, segítőkész, házias férfi. Szeretem, hogy olyan, amilyen. Még nincs gyermekünk, de bizonyossággal tudom, hogy egy nap csodás apa lesz.

Négy éve alkotunk egy párt, s hazugság lenne azt állítani, hogy a kapcsolatunk olykor nem magasság és mélység között táncikál. Sokszor teljes a hit, van, hogy alább hagy, de egymás iránt érzett múlhatatlan szeretetünkön ez mit sem változtat. Ha ilyen erősen kötődünk – és nagyon fontos, hogy nem ragaszkodunk – a másikhoz, akkor annak óriási a jelentősége és ennek sosem szabadna feledésbe merülnie.

Ő maga az otthon. A biztonság. Az áldás. Remény egy olyan vízióra, amire mindketten vágyunk: család. S hisszük, hogy kemény munkával e közös imánk, egy nap valósággá válik.

Nyitókép: Shutterstock