Megcsaltál - és ezt pont szenteste tudom meg...

Kibéreltünk egy nagyobb lakást, hogy ne legyen zsúfolt, kényelmesen elférjen benne minden. Itt kezdődött el a közös történetünk, és naivan azt hittem, hogy happy enddel végződik majd - de épp az ellenkezője történt. Pedig mennyire vártam a szentestét, mennyire akartam, hogy minden tökéletes legyen! A kedvenc ételeidet készítettem el, becsomagoltam egy gyönyörű dobozba az ajándékodat, és felvettem egy tűzpiros ruhát, ami tele volt flitterekkel.

Épp indultam volna a konyhába, hogy berakjam a kacsát a sütőbe, és nekilássak a köretnek, mikor az étkezőasztalon pittyegni kezdett a telefonod. Vadul, követelőzve, válaszra éhezve. Nem szoktam belenézni a másik mobiljába, távol áll tőlem a drámázás, a féltékenykedés, de akkor, ott valamiért rossz előérzetem támadt. Amikor megláttam a félreérthetetlen üzenetváltásokat a kolléganőddel, egy pillanat alatt minden összeomlott bennem.

Ott voltál, és annyira jól érezted magad, hogy lefeküdtél egy nálad harminc évvel fiatalabb nővel. Azt a szenvedélyt és harmóniát, amiről azt hittem, tényleg létezik, amit egymásban találtuk meg, egyetlen pillanat alatt tönkretetted. Te is olyan hitvány ösztönállat vagy, mint a többi férfi? Ez a kérdés zakatolt a fejemben, amíg be nem léptél az ajtón.

Rákérdeztem az üzenetekre. Persze mindent tagadtál, aztán összefüggéstelen monológba kezdtél a buliról - ami csak olaj volt a tűzre. Talán máshogy alakultak volna a dolgok, ha őszintén bevallod, hogy félreléptél, de te próbáltad elhitetni velem, hogy semmi sem történt köztetek. Szép kis karácsonyi meglepetést kaptam tőled, mondhatom. Tönkretetted három év bizalmát, három év hitét, és három évnyi boldogságot dobtál ki a kukába a gerinctelenségeddel.

Amit műveltél, több volt, mint hűtlenség. Elárultál engem, elárultad a kapcsolatunkat, és elárultad a jövőnket is. És innen nem volt visszaút. Nehéz hetek következtek, túl kellett jutnom a fájdalmon, amit okoztál nekem. A barátaim segítettek visszaköltözni a lakásomba, és ezzel végleg lezártam életemnek ezt a fejezetét.

Újra és újra felbugyognak az emlékek, amik haraggal, csalódással, szomorúsággal árasztják el a szívemet. Hiába akarom, nem tudom megsemmisíteni, nem tudom kitörölni ezeket a gondolatokat. Reményvesztett vagyok és letört. Ha az a férfi, akit imádtam, akire felnéztem, képes volt megcsalni pont KARÁCSONYKOR, akkor hogyan higgyek ezután a szerelemben?

Nyitókép: Shutterstock