Férfivélemény: Amikor a nő nem kívánja az együttlétet

Panni kifejezetten jól bánt a női szerepekkel: jól állt neki a csábító díva, a háziasszony és az üzletasszony szerepe is. Legjobban azt szerettem benne, hogy akár egy kinyúlt tréningnadrágban is képes volt elcsábítani. Nem is értem, hogy csinálta, de működött, hiszen a szexuális életünk így évek távlatából nézve is mindig fantasztikus volt.

Értetlenül álltam, amikor a haverjaim elmesélték, hogy náluk mi a helyzet. Robiék például már egy éve úgy alszanak egymás mellett, mint az idegenek, pedig még csak két és fél éve vannak együtt. Tomi pedig azért panaszkodik, mert minden együttlétet neki kell kezdeményeznie, és emiatt - érthetően - azt gondolja, hogy a barátnőjének nem is hiányzik a szex.

Persze sosem hangoztattam, de nagyon büszke voltam arra, hogy Panni pont ugyanolyan csodálatos nő volt tavaly is, mint 2 éve, és ránk nem volt igaz, hogy a "kampányidőszak" után hirtelen lehullott volna rólunk a jófejség álarca. És az, hogy Panni ennyire fantasztikus nő, engem is arra sarkallt, hogy a legjobb formámat hozzam mindennap. Aztán valami mégis csak megváltozott.

Nem is tudom, hogy egy nap alatt történt-e, vagy fokozatosan, nekem mindenesetre olyan gyorsnak tűnt minden, mintha vasárnapról hétfőre ment volna tönkre a párkapcsolatom. Panni egyszer csak nagyon csendes lett, állandóan fáradt volt, folyton csak feküdt a kanapén, minden film közben elaludt és nem hozta lázba semmi, főleg a szex nem.

Próbáltam kideríteni, mi lehet a baj, mert azt feltételeztem, hogy talán túl van terhelve a munkahelyi előléptetés miatt, de Panni állította, hogy a munkájával nincs semmi baj. Arra is gondoltam, hogy esetleg kéne valami extra, ami feldobja a hétköznapjainkat, ezért befizettem magunkat egy szlovéniai síelésre. Ám ettől sem változott semmi, sőt esténként Panni ott is hullafáradtan zuhant ágyba, ahelyett, hogy feltöltődött volna.

Kezdtem komolyan kétségbeesni, hogy ezek szerint minket is utolért a fásultság és az unalom, amiről a barátaim szoktak mesélni.

Már azon is morfondíroztam, hogy szakítanom kéne vele, még mielőtt ő dob ki engem, mert ha ő mondja ki előbb a végszót, akkor biztosan soha nem szedem össze az önbizalmamat. Egyre gyakoribbak lettek köztünk a veszekedések is, és meglepő módon mindig csak valami mondvacsinált hülyeségen kaptunk össze. Furcsa volt, mert ha bárki rákérdezett, hogy mi a bajunk egymással, nem tudtam rá válaszolni.

Aztán egy nap Panni azzal jött oda hozzám, hogy szerinte rákos, mert iszonyatosan hullik a haja hetek óta. Köpni-nyelni nem tudtam, mert túlzásnak éreztem, hogy egyből a rákra gondol, hiszen tudtommal nem a ráktól hullik a hajunk, hanem a rákra kapott kezelésektől. Másfelől viszont kezdtem összerakni a mozaik darabkáit: kedvetlenség, fáradékonyság, sápadtság, hajhullás – ezek mégis csak arra engedtek következtetni, hogy valami baj lehet.

Iszonyú lelkiismeret-furdalásom lett, amiért én csak a szexuális életemet siratom és emiatt épp elhagyni készülök a kedvesemet, csak hogy mentsem az önbizalmam, miközben ő talán már haldoklik mellettem... Utóbbit persze neki nem mondtam ki, hiszen azt nem akartam, hogy Panni engem is pánikolni lásson. Azt viszont megbeszéltük, hogy elmegy egy teljes kivizsgálásra, és addig nem festjük az ördögöt a falra, amíg nem tudunk konkrétumokat. De mindeközben rettentően szorongtam.

Néhány nappal később meg is lett a laboreredmény, ami durva vashiányt mutatott Panninál. Az orvos szerint ez felelős lehet az összes tünetéért, hiszen a vashiány miatt csökken a szervezetünk oxigénellátása, ami fáradékonyságot, levertséget, sápadtságot, hajhullást és libidócsökkenést egyaránt okozhat.

Jó, ennyire azért nem egyszerű a dolog, de nem is túl vészes. Vannak bizonyos vaspótló készítmények, amelyek segíthetnek apránként pótolni a hiányzó vasat, és innentől vigyázni kell rá, hogy az egyensúly ne boruljon fel többé, hiszen az erős menstruáció, heti 2-3 edzés vagy a diétás étrend már önmagában elég ok lehet arra, hogy vashiány alakuljon ki.

A vashiány ténye mondhatni csodálatos hír volt ahhoz képest, hogy pár napja még temetni készültem a barátnőmet, azelőtt pedig elhagyni, mert azt hittem, meghülyült. Megígértem neki, hogy ha kell, mindennap ágyba kapja a vasban gazdag reggelit és a vacsorát a napi vaspótlója mellé, csak hogy minél hamarabb visszatérhessen az életünk a régi boldog kerékvágásba.

Csaba történetét Fekete Tekla jegyezte le.

A cikk megjelenését a Phytotec Hungária támogatta.

Nyitókép: Shutterstock