Az egyik pasival brutális a kémia, a másik intellektuálisan vonz. Kit válasszak?

Különböző társkereső oldalak, applikációk segítségével kezdtem el ismerkedni. Pár nap alatt jó páran rám írtak, de randira nem mentem el, csak az egyikükkel. Már a köszönéskor feltűnt, mennyire megvan kettőnk között a kémia. Az este végén, lazább gyeplőre fogva az elveimet, ágyba bújtam a sráccal. Ha nem lett volna olyan jó vele, mint amilyen volt, akkor másnap, józan fejjel, tutira megbántam volna. Kristóf olyan hatással volt rám fizikálisan, aminek nem tudtam ellenállni, viszont a további randijaink során kiderült, hogy nincs benne ennél több. Nagyon értett ahhoz, hol, hogyan érjen hozzám, hogy az gyönyört okozzon, de beszélgetni hosszabb távon nem lehetett vele semmiről és ez engem nagyon zavart. Kristófnak elég szűk volt az érdeklődési köre, intellektuálisan azt éreztem, hogy nem elégít ki. Minden egyéb formában viszont igen.

Egyik alkalommal, amikor épp az ő üzenetét olvastam, felvillant egy másik üzenet az egyik társkeresőről. A legtöbb pasi, aki rám írt, folyton becézve köszönt nekem - „Szia cica, baba, szépség", stb. -, Nándi azonban úgy kezdte az üzenetét, hogy „Kedves Réka" és bevallom őszintén, ez vezetett oda, hogy megnyissam a levelét. Üdítő újdonság volt számomra ez a kezdés és kíváncsivá tett.

Nándi egy teljes, átfogó bemutatkozással nyitott, nagyjából elsőre mindent megtudtam róla, így rögtön el tudtam dönteni azt, hogy szimpatikus nekem, avagy sem. Az volt. Míg fogalmaztam a válaszomat, megjelent Kristóf randi - vagyis szex - ajánlata, amire önkéntelenül visszaírtam, hogy "OK", mert magamnak is nehezen akartam bevallani, de kívánós kedvemben voltam. Miközben elkezdtem hozzá készülődni, diktáltam egy választ Nándinak. Hasonlóan terjengősen, ahogy ő és nem szégyelltem rávilágítani a közös pontjainkra, illetve néhány újabb témát is felvetettem.

Míg Kristófhoz odaértem, dobáltunk oda-vissza néhány üzenetet Nándival és konkrétan azt éreztem, hogy kivételesen nem a testem él át orgazmust, hanem a lelkem. Idejét sem tudtam, mikor folytattam ilyen normális és lendületes beszélgetést egy pasival. Amikor már ott tartott az este, hogy Kristóf a nyakamat csókolgatta a kanapén, pityegett a telefonom, hogy üzenetem érkezett. Önkéntelenül is ránéztem a kijelzőre: Nándi találkozót ajánlott másnap reggelre, a körúti kávézóba. Tudtam, hogy igent fogok rá mondani, abban a pillanatban viszont a testem irányított, ezért újra Kristófra helyeztem a fókuszt és újabb szédületes éjszakát töltöttünk együtt.

Szex után hazamentem, ami többnyire nem volt rám jellemző, de megnyugtattam a fiút, hogy reggel meetingem lesz és előtte muszáj összeszedettnek lennem. Valamikor fél négy körül estem haza, majd gyorsan ágyba bújtam és aludtam pár órácskát, mielőtt kávézni mentem volna reggel. Bevallom, reggel kicsit még nehéz volt a testem, bőven a szex utáni punnyadtság fázisában volt, amikor benyitottam a kávézóba. Nándi felpattant a székéről, hogy udvariasan fogadjon, majd egyszerre foglaltunk helyet. Az igazság az, hogy már majdnem az ebéd is ott ért minket, annyira belemerültünk egymásba – intellektuálisan. Külsőre nem volt az esetem és a testem sem bizsergett tőle, a lelkem azonban annál inkább.

Amikor délután magamra maradtam és két, olvasatlan üzenet várt Kristóftól és Nánditól, rájöttem, hogy nem célszerű a gyertyát a két végén égetni. Mindkét srácot nagyon bírtam, de két, különböző módon. Azonban tudtam, hogy nem tarthatom meg mindkettőjüket, mert az nem lett volna fair egyikükkel szemben sem. Utáltam, de sajnos választanom kellett, hogy a jó szex, vagy az intelligencia mellett horgonyzok le? Mondtam már, hogy utálom a patthelyzeteket?

Nyitókép: Shutterstock

Réka történetét Pokk Brigitta jegyezte le.