A féltékenységed állt közénk, nem pedig egy harmadik

A kapcsolatunk szépen indult, de pár hónap után szinte kifordultál önmagadból. Mondjuk így belegondolva, azt megelőzően is voltak jelek, amiket félreértelmeztem. Ne aggódj, legközelebb nem követem el ezt a hibát.

A jelekről. Zavart téged, hogy több fiú barátom is van, akikkel sokat bandázok, nem ritkán valamelyikőjük lakásán jöttünk össze egy kis beszélgetésre, filmezésre. Hangot is adtál annak, hogy ez neked furcsa, még nem volt olyan barátnőd, akinek több fiú haverja volt, mint lány. Úgy tűnt azonban, hogy elfogadtad.

Fiatal voltam, 21 éves, így gyakran jártam szórakozni. Ezt nehezményezted, de arra hivatkoztál, hogy féltesz. Hiszen a részeg férfiak furán viselkedhetnek egy ilyen szép lánnyal, te pedig nagyon szeretsz és aggódsz értem. Először csak kérted, hogy írjak neked az este alatt többször is, amolyan helyzetjelentést, hogy minden rendben van velem. Aztán már arról is be kellett számolnom, hogy hol és kikkel vagyok épp – ha egyik helyről átmentünk egy másikra, azt feltétlenül meg kellett neked írnom. Egyszer ez elmaradt, majd másnap csúnyán lehordtál emiatt, hiszen láttad az egyik haverom oldalán az ott készült fotót. Sőt, felhoztad, hogy a képen ott áll mellettem egy srác, akit nem ismersz, ki ő. Nekem lövésem sem volt róla, mondtam biztos ott ismertük meg és dumáltunk vele, majd ő is odahajolt a fotó készültekor. Teljesen kiakadtál, hogy mi az, hogy egy idegen srác ennyire közel hajolt hozzám. Amikor elmondtam, hogy nekem ez nem tetszik, te egyből rávágtad, hogyha nem tudod hol vagyok és kikkel, és történik valami baj, hogyan tudnál segíteni. Meg minden férfi csak azt akarja, senki sem emberként néz rám, mindenki a nőt látja bennem, ami veszélyes is lehet. Olyan meggyőző voltál, hogy simán elhittem, valóban csak a féltés és a szerelem beszél belőled.

Aztán egyszer felhoztad, hogy mi lenne, ha velem jönnél arra a táncos helyre, ahová havonta legalább kétszer lenéztem pár haverral. Kérdeztem, hogy miért, mire te rávágtad, nem akarod, hogy mással táncoljak. Mondtam, nem szoktam, csak a haverjaimmal, erre te erősködtél, hogyha kicsit be vagyok csiccsentve, túl kedves leszek másokkal, amit a férfiak félreérthetnek. Onnantól kezdve nélküled nem mehettem szórakozni.

Forrás: Shutterstock

Az egész annyira fokozatosan történt, hogy igazából nem is kapcsoltam, miről szól ez a dolog. Ezután a dolgok eléggé megváltoztak. Amikor elindultam otthonról, rám szóltál, hogy miért vagyok annyira csinos, kinek akarok tetszeni... stb. Nem is értettem a dolgot, így nevetve rávágtam, hogy mindenkinek. Erre akkora hisztit vágtál le, hogy totál lefagytam. Ám ekkor már jó pár hónapja mérgezted a tudatomat, így a végén átöltöztem, hogy megnyugodj. Szerettelek, nem akartam, hogy egész nap feszült légy.

Egy évvel később kezdődtek az igazi gyanúsítgatások. Kivel találkoztam valójában, túlzottan fel vagyok dobódva, azt mondtam hétre itthon leszek, de már kilenc, merre kószáltam... stb. Ha az utcán megnéztem egy srácot, egyből azzal jöttél, hogy biztos képzeletben le is vetkőztettem, miközben én csak a pólóját lestem, mert én is szerettem azt a zenekart. Ez a fajta erőszakos féltékenykedésed már sok volt, teljesen kikészített. Hiába bizonygattam, hogy sose csalnálak meg, nem hittél nekem.
Amikor szakítottam veled, meg voltál róla győződve, hogy van valakim, pedig nem egy harmadik, hanem a féltékenykedésed állt közénk.

Tudom, hogy ehhez a dologhoz én is kellettem, de annyira fokozatosan történt minden, és én annyira szerettelek. Azóta már nyitottabb szemmel járok, és, ha a féltékenykedés jelét tapasztalom, menekülök.

Nyitókép: shutterstock

    Ezt olvastad már?