Nem voltak nagy reményeim, hiszen a legtöbb beszámoló szerint a nagy szerelmet nem itt találja meg az ember lánya. Nem mondom, hogy ez olyan biztató lett volna, de úgy voltam vele, miért is ne próbáljam meg? Mert nekem aztán tényleg semmi vesztenivalóm nincs.
Nem adtam ki teljesen magam, a lakhelyemen is ferdítettem, a fotóm is elég sejtelmes volt, határozottan nem lehetett felismerni. Épp ez volt a célom, mert hát nem voltam ám 100%-ig biztos abban, hogy fel akarom vállalni a Tinderes pályafutásom.
Függetlenül attól, hogy titokzatos voltam, egész gyorsan akadt néhány találat is. Persze igyekeztem több vasat tartani a tűzbe - mert ugye bármiből kialakulhat a várva-várt siker -, nehogy elszalasszak akár egyetlen lehetőséget is. De hiába volt sok Tinder-párom, mégsem beszélgettem túl sok emberrel, ugyanis a mai férfiak ennél kényelmesebbek és el is vannak kényeztetve. Manapság a nő kezdeményezi a beszélgetést (is), nem vár arra, hogy a férfi Férfi legyen.
De sebaj, gondoltam, mert aki arra sem veszi a fáradságot, hogy egy sziát bepötyögjön, attól tulajdonképpen mit is várnék a továbbiakban?
Hiába a szimpatikus, esetenként sármos külső, ez azért vajmi kevés. Engedjük el.
Így hát jelentősen lecsökkent a potenciális jelöltek száma, azonban így könnyebb volt koncentrálni egy-egy, már éppen zajló csevegésre. Tudtam követni, hogy kivel hol tartok, miket beszéltünk már meg, stb. Legtöbbször megkérdeztem, hogy a kedves „versenyző" mióta űzi ezt a fajta tevékenységet. Volt aki hozzám hasonlóan friss volt a piacon, de volt olyan, aki elmondása szerint kisebb-nagyobb megszakításokkal 3 éve. 3 éve? Akkor itt nagy adag türelemre lesz szükségem, konstatáltam.
Meglepetésemre egy héttel a regisztrációm után már az első randin ültem. Itt aztán senki nem vesztegeti az időt, sodródni kell az árral, különben az ígéretes(nek tűnő) jelölteket lecsapja a kezedről valaki. Nagyon kellemes randi volt, egy kávézóban zajlott, nagyjából másfél órát cseverésztünk, nevetgéltünk. A szimpátia kölcsönös volt, hurrá. Búcsúnál is igazi úriember módjára két puszit adott az arcomra majd megjegyezte, hogy szeretne még látni, lehetőleg minél hamarabb. Ujjongtam, hiszen ilyen gyorsan, ilyen kedves fickót kifogni? Hihetetlen.
Másnap már el sem olvasta az üzenetemet. Ennyit a modern úriemberekről.
Sokszor elfelejtjük, hogy nem minden az, aminek látszik! Nem baj, nem adtam fel, tovább keresgéltem. Három héttel később volt a következő randim, amire már kevésbé lelkesen készültem, lesz ami lesz alapon... 4 randink volt és bátran mondhatom, hogy tökéletes férfi volt - vagyis lehetett volna, ha az eszemre hallgatnék én balga. De nekem sajnos kell a kémia, anélkül számomra mit sem ér egy szerelmi kapcsolat. A szívem szakadt meg, mert egy, a nőket teljes mértékben tisztelő, kedves férfit ismertem meg, mégis tudtam azt, hogy sosem nem tudnék beleszeretni, ha nem mozgat meg.
Nagyjából 2 hónap használat után felfüggesztettem a fiókomat, úgy éreztem kell egy kis szünet. Mégis azt mondom, hogy talán hamarosan vissza fogok térni. Hiszen a saját tapasztalatom alapján mondhatom, hogy egy olyan férfit ismertem meg ott, akivel ha az utcán találkoznék, elmennénk egymás mellett, mert bátortalan lenne a kezdeményezéshez. Viszont ezen a platformon esélyt kap a merész és a gyámoltalanabb is, hogy megtalálja a számára tökéletes társat. Ehhez persze ne feledjük, hogy a legszükségesebb az őszinteség, mind saját magunk, mind pedig a másik felé.
Bányánszki Anikó
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.