Miért hiszitek fiúk, hogy a legénybúcsún bármit megtehettek?

Szép szokás a legénybúcsú, ami elvileg arról szól, hogy a vőlegény a házasságkötés előtt utoljára bulizik egy nagyot a barátaival, és együtt búcsúztatják a legény éveket. Amellett, hogy óriási divatja van a legénybúcsúknak, valóban fontos eseménynek számít egy férfi életében, pláne, hogy jobb esetben egy életben csak egyszer adatik meg, hogy az esemény főszereplője legyen.

A legénybúcsú a Krisztus előtti ötödik századra nyúlik vissza: az ókori spártaiak lakomával ünnepelték meg, ha egy közeli ismerősük nősülni készült, és mindenki pohárköszöntővel készült. Azt tehát nem mondhatjuk, hogy újkeletű dolog lenne, de a spártaiakkal ellentétben ma már a vacsora és a pohárköszöntők helyett egy kicsit másról szól a legénybúcsú...

Miért hiszitek, hogy a legénybúcsún mindent szabad?

Az egyik barátom, Isti mesélte, hogy

Ebben persze a haverok végig támogatták Gábort, és ahelyett, hogy valaki megrázta volna, hogy „Hé, te barom, ne csináld, hamarosan feleségül veszed a szerelmed", még pénzt is adtak a lánynak, hogy elégítse ki szegény barátjukat, akinek ez az utolsó lehetősége, hogy LEGÁLISAN félrelépjen.

Ahogy Isti ecsetelte, mi történt még Gábor legénybúcsúján, és jókat röhögött közben, milyen részeg volt mindenki, csak kinyögte, hogy igazából a haverok unszolására adta be a vőlegény a derekát. Nem akarom levenni Gábor válláról a felelősséget, hiszen ez egyedül az ő döntése volt, de gáznak tartom, hogy mind a tíz fiú, aki ott volt, azt szajkózta, nem baj, ha félrelép, hiszen ma este mindent szabad, és biztosították arról, hogy „Ami itt történik, itt marad". A vőlegény tehát a kibérelt szállás vécéjében megcsalta a menyasszonyát, mert neki ez jár. Isti nem értette, miért kaptam fel ennyire a vizet a történetet hallva, ugyanis ő is azt gondolja, hogy ha már a barátja házasságra adta a fejét, utoljára joga volt élvezkedni egy kicsit...

Vakvágányon vagytok, ha azt hiszitek, hogy ilyenkor még a megcsalás is belefér

Ebből a történetből kiindulva kedves férfiak, akik házasság előtt álltok, és a legénybúcsútokat szervezitek, szeretnék nektek mondani valamit. A megcsalás nem fér bele sem a legénybúcsún, sem az év más napján.

Mitől más azon az estén más nővel kettyinteni, mint a kapcsolatotok bármelyik napján? Segítek, semmiben, előbbi szerintem még gusztustalanabb. Gondolom az is rendben van, hogy ha már megtörtént a megcsalás, a sírig hallgattok róla, és pár héttel később mosolyogva, könnyek között mondjátok ki a boldogító igent a nőnek, akit szerettek, és örök hűséget fogadtok...Hiszen nektek ez jár, még utoljára, egy érzelem nélküli kiadós szex. Pedig tévedtek, ez se nektek, se senkinek nem jár!

Nem baj, ha részegen bulizol a legénybúcsúdon, sőt, még azt is elfogadom, hogy a haverjaid egy táncos lánnyal lepnek meg, normál kereteken belül. De gondold csak végig, neked beleférne, ha a menyasszonyod a lánybúcsúján, pár héttel az esküvő előtt úgy döntene, utoljára még összeszűri a levet valakivel, és így búcsúztatja a házasság előtti éveket? Gondolom nem, hiszen ez csak a férfiak kiváltsága... Felejtsétek el a hímsoviniszta kliséket, és fogadjátok el, hogy a hűség döntés kérdése.