Kislányom, nem vagy az anyám! Vagy mégis?

Azért azon felül, hogy hamar felkapom a cukrot ilyenkor, kíváncsivá tett, mi rejtőzhet mélyebben e mögött. Egy időben sokat jártam oldásokra, különféle közös meditálásokra, elvonulásokra és családállításokra. Nagyon érdekes dolgokat tapasztaltam a spirituális és materiális világ összekapcsolódása közben.

Az indiai kultúrát és egyéb tanokat is figyelembe véve, egyre inkább beleástam magam ezekbe a reinkarnációs történésekbe. Mindig is érdekeltek a misztikus tartalmak, akár egy könyv, film, vagy az élet tárta azokat elém. Emlékszem egyszer egy SVT-n voltam, amikor a terapeuta egy mély oldást alkalmazott nálam, és már hazafelé különös dolgokat tapasztaltam.

Erre a véletlen találkozásra a ,,kezelés" után került sor és apám, akire nehezteltem egy bántó ügy miatt, ártatlan mosollyal az arcán köszöntött a villamosmegállóban. Mintha épp tegnap váltunk volna el egymástól...

Hogy miért beszélek apámról, amikor a gyerekekről van szó? Hát épp ez az! Mi van, ha egy másik életben az apám volt a gyermekem? Tudod mit vettem észre egy ideje vele kapcsolatban? Mintha folyton bizonyítani akarna valamit felém! Bármit mondok neki, azonnal visszadobja a labdát és kicsit olyan, mintha rivalizálna velem. És én csak hallgatom őt szelíden, mint akkor ott a megállóban is, és látom azokat a csillogó kék szemeit, - furcsa szomorúságot érzek - de nem haragszom rá, mert egy anya ugye nem tud haragudni a gyermekére.

Mert miért is ne történhetne ilyen ebben az életben? Vagy egy másikban?
Te is éreztél már hasonlót? Egyáltalán hány életünk lehet? Kilenc, mint a macskának, vagy addig szörfözgetünk életeink között, míg helyre nem hozzuk az előzőekben okozott hibáinkat? És mi a helyzet a párhuzamos életekkel és a MÁTRIX-szal?

Bizonyos keleti vallások szerint, a jó szándék és a jó cselekedetek hozzájárulnak a jó karmához és a boldogabb újjászületéshez, míg a rossz szándék és a rossz cselekedetek a rossz karmához és a hátrányosabb újrakezdéshez sodornak bennünket. Egyes – szintén – keleti tanok azt tartják, hogy az újjászületések sorozata, az ún. szanszára mindaddig folytatódik, amíg az életek során az egyén meg nem szabadul az összes karmájától és el nem éri a tökéletességet, azaz a nirvána állapotát.

Valahogy nekem úgy tűnik, mintha minden ismétlődne, azaz maradna a családban, csupán a szerepek váltakoznának. A korábbi anya, lányként születik újra és a kisfiú, anyja apjaként tér majd vissza. Micsoda bonyolult körforgás. Aki volt már családállításon, az szerintem kapisgálja, mire utalok itt. Igaz? Persze ez is csak egy teória, de azért lehet benne valami, igaz? Ígérem, ha megtudok valami újat, nem fogom eltitkolni előletek. ;-)