Ne ítélj el azért, mert prosti voltam!

Gergő csak nevetett:

- Na, mi van? Megint belezúgtál valakibe?

- Esküszöm neked, hogy elvette az eszem. A boltban futottam vele össze. Ahogy rám mosolygott... - ecsetelte. - A lényeg, hogy elhívtam egy kávéra, és igent mondott.

- Szép volt, öreg!

Marci repdesett az örömtől. Fürdés, hajmosás, borotválkozás. Mindent bevetett, hogy lehengerelje a titokzatos lányt. Sok mindent nem árult el magáról, csak azt, hogy Evelinnek hívják. Régebben a városban élt, de utána elköltözött. Nemrég tért ismét vissza. Marci, aki csak pár éve költözött ide, nem ismerte a lányt. Így nem ismerhette a múltját sem. Mit sem sejtve, virággal a kezében sétált a kávézóhoz, ahol a lány már várta. Egy kirakat melletti asztalhoz ült le. Egy könyvet olvasva várta, hogy a fiú megérkezzen.

Hosszú órákkal és sok-sok kávéval később indulni készültek.

- Sétálunk egyet? - tette fel a kérdést a férfi.

- Persze, szívesen.

- Azt hiszem, el kell mondanom valamit. Előbb-utóbb úgyis kiderül. Inkább tőlem halld, mint mástól. Így biztosan az igazságot fogod megtudni, nem pedig egy mesterkélt, átírt történetet.

Marci ereiben meghűlt a vér. Annyira szép minden. Annyira tökéletes minden. Most mégis mit fog mondani? Hogy házas? Hogy pasija van?

- Légy őszinte, kérlek - préselte ki végül magából a szavakat.

- Régen prostituált voltam - mondta ki mindenféle érzelem nélkül a lány. - Nem akartam, de muszáj volt. Talán 18 lehettem, amikor a barátnőmmel bulizni mentem. Jól éreztük magunkat, táncoltunk, ittunk, nevettünk. Megjelent két srác, akik itallal kínáltak minket. Én elfogadtam, a barátnőm nem. Neki szerencséje volt. Semmi másra nem emlékszem az estéből.

Az itthoni emberek nem tudják, mi is történt valójában. Mindenféle pletyka indult, hogy összejöttem egy sráccal, aki aztán futtatott. És éltük boldogan az életünket.

- De miért nem mondod el nekik, mi történt valójában? - kérdezte Marci, akinek hatalmas döbbenet ült ki az arcára. Eszébe sem jutott volna, hogy ezt fogja hallani.

- Mert nem akarom újra és újra átélni azokat a szörnyűségeket. Az is hatalmas haladás részemről, hogy neked el tudtam mondani. Nem akarom, hogy sajnáljanak. Hogy odajöjjenek és a hogylétem felől érdeklődjenek. Inkább higgyék azt, hogy egy olcsó prosti vagyok, mintsem, hogy sajnálkozzanak felettem, amíg élek...

Marci megszorította a lány kezét. Így sétáltak tovább néma csendben, hallgatva a járókelők kacaját.

Élsz-halsz a SHE.HU cikkeiért?

Iratkozz fel a Cikkajánló szolgáltatásunkra, és mi elküldjük neked emailben a hét legjobb írásait, nehogy lemaradj róluk. :)
Forrás: Shutterstock

Nyitókép: Shutterstock