Vágyom forró ölelésedre, de közben tudom, hogy nem lenne helyes...

Nem tehetett róla, de amikor először meglátta, már akkor is hevesebben vert a szíve. Ő egy tipikus vonzó rosszfiú volt, aki ráadásul eszméletlen jól táncolt. Úgy fogta meg Erika derekát, hogy abba az egész teste beleremegett és úgy vezette tánc közben, hogy mellette Erika igazi nőnek érezte magát. Egy bökkenő volt, hogy házas volt négy gyermekkel. Ez persze nem akadályozta meg abban, hogy fűvel-fával flörtöljön, de Erika nem akart egy ilyen viszonyba belebonyolódni.

Amikor elkezdődött az óra, kellett pár perc, hogy Erika feloldódjon. Folyamatosan a termet pásztázta, hogy Attila is ott van-e, de mivel nem látta, így elkönyvelte magában, hogy akkor ma nem jön és ettől megnyugodott. Szexinek érezte magát a testre feszülő piros ruhában és az arany magassarkúban, amit kifejezetten erre a táncórára vett fel és örült a férfiak elismerő pillantásának. Arra gondolt, hogy nem Attila az egyetlen férfi a világon, jönni fog majd más, akinek nem lesz családja és lesz esély egy közös jövőre.

Nagyban táncoltak partnerével, amikor Attila mégis megjelent magabiztos mosolyával és felül kigombolt, szűk ingében. Erika szíve nagyot dobbant. „Milyen kellemetlen" – gondolta, ezt biztos táncpartnere is érezte. Onnantól fogva csak őt nézte, már messziről érezte teste pulzálását és tudta, nem kell sokáig várnia, hogy a férfi mellé kerüljön. Amikor végre párcsere volt, Attila már ott állt mellette. Cinkosan ránézett, tekintetük összeforrt, nem volt szükség szavakra.

A tangóban az a csodálatos, hogy több, mint egy tánc: két ember találkozása, egymásra hangolódása a pillanatban. Amikor testük összesimult, Erika enyhén megremegett, zavarba ejtő volt, ahogy érezték egymás testének minden apró rezdülését. Attila ismét magabiztosan vezetett, ő pedig lélegzet-visszafojtva követte. Kecsesen siklottak a táncparketten, csak ők ketten, kizárva az egész világot.

Három perc minden héten, ennyi jutott nekik. Három perc közös tánc, ami Erikának a mindent jelentette és ez nagyon meg is ijesztette. Attila úgy fogta őt, mintha sosem akarná elengedni, mintha az kívánná, bárcsak sose érne véget ez a pillanat. Aztán legnagyobb meglepetésére Attila a fülébe suttogta azt, amit mindig is szeretett volna hallani:

- Nagyon tetszel nekem. Találkozzunk. Óra után megvárlak a kocsimnál. Az épület előtt állok – mondta, majd egy kacsintással odébb állt.

Erika szóhoz sem jutott a döbbenettől és az izgalomtól. Rögtön elkezdett azon kattogni, hogy most mit csináljon, belemenjen-e vagy sem, mi lenne a helyes. Teljesen összezavarodott és az óra elkövetkező részében össze-vissza lépkedett, mint aki elfelejtett tangózni. A szíve mélyén erre vágyott, de az esze nagyon tiltakozott. Most melyikre hallgasson???

Amikor vége lett az órának, Erika szép komótosan átöltözött, elment mosdóba, húzta az időt, ahogy csak lehetett. A mosdóban hosszasan farkasszemet nézett önmagával a tükörben, mint aki valamiféle iránymutatásra vár. Majd sóhajtott egy nagyot és úgy döntött, hogy ma inkább a hátsó kijáraton távozik.... Tudta, hogy nem szép dolog, de azt is tudta, hogy képtelen lenne Attila szemébe nézni és nemet mondani.

Nyitókép: Shutterstock