Tél, szürkeség. Ez a két dolog önmagában is elég ahhoz, hogy reggelente ne legyen kedvünk kikelni az ágyból, a koronavírus miatti intézkedések pedig finoman szólva nem segítenek a dolgon. Nekem szerencsére van egy bevált túlélési tervem, és ha nem is kipihenten, de motiváltan ébredek (majdnem) minden nap.
Ebben az időszakban elképesztően egyszerű befordulni, és a közeli ismerőseimen is látom, hogy átvette az uralmat felettük a téli depi. Az eddigi években én is sokszor motiválatlannak, boldogtalannak éreztem magam a téli hónapokban, de tavaly rá kellett jönnöm, hogy az eltelt perceket már senki és semmi nem adhatja vissza, így
bármilyen szar a helyzet, nem tehetem meg, hogy boldogtalanul tengődjek.
Valljuk be, marha gyorsan rohan az idő. Gondolj csak bele, milyen gyorsan váltják egymást a napok, a hetek a hónapok. Persze, néha ólomlábakon lépkednek a percek, de ha összességében nézzük, pillanatok alatt elrohan az élet. Épp ezért döntöttem el, hogy változtatok a hozzáállásomon, és ahelyett, hogy amikor esik az eső, azt kívánom, hogy süssön a nap, amikor pedig végre süt a nap, azon vekengek, miért nincs hűvösebb, megélem a pillanatokat, és a leglehetetlenebb helyzetben is megpróbálok pozitívan gondolkodni. Nincs nagy titok, csupán egyetlen aprócska dolgot kell szem előtt tartani: célok nélkül nagyon nehéz.
Egészség
Az egészség a legfontosabb, ezért én minden nap arra törekszem, hogy minél tovább megőrizhessem. Totál közhelynek hangzik, de tényleg így van. Cukros üdítők helyett vizet iszom, igyekszem egészségesen étkezni, sportolni, és felhagytam a káros szenvedélyeimmel.
Minden napot új küldetésnek fogok fel, nem hosszútávra tervezek,
és igen, van, hogy elbukom, mert este 10-kor nem tudok nemet mondani egy szelet duplasajtos pizzának, de minden reggel új lehetőség arra, hogy jóvá tegyem az előző napi hibáim, vagy épp arra, hogy élvezzem, ahogy felhagyok a régi, rossz szokásokkal és az újak nyernek teret.
Szorosan ide sorolandó a mozgás is. Mivel ülőmunkát végzek, örülök, ha napi 3000 lépést megteszek, ami valóban kevés, ezt leginkább a növekvő hátsómon látom, és a rendszeresen sajgó derekamon érzem... Most, hogy kicsit tudatosabb vagyok, gyalog járok munkába, és kétnaponta igyekszem sportolni valamit. Tornázni, futni, szobabiciklizni, vagy csak nagyokat sétálni: a lényeg, hogy felemeljem a valagam a kényelmes székből, és tegyek valamit magamért, az egészségemért.
Olvasás
Annyiszor áltattam magam azzal, hogy "Nincs időm olvasni", és volt idő, amikor tényleg így volt. Mivel ez most nem a "Nincs időm" időszak, eldöntöttem, hogy havi egy könyvet elolvasok. Ez nemcsak azért fontos, mert az olvasás tök jó, hanem azért is, mert a tévét bámulva sokszor azt érzem, butulok. Az olvasás megdolgoztatja az agyat, a képzelőerőt, kikapcsol, és segít elvonatkoztatni a hétköznapoktól. Kint amúgy is hideg van, sötét van, és nincs nyitva semmi, na meg azt gondolom, havi egy könyv több mint teljesíthető. Ennyinek bele kell férnie a mindennapokba!
Minőségi programok
Ahogy bepötyögöm, hogy "minőségi programok", egy kicsit elmosolyodok, mert a lehetőségek nagy része a járvány miatt sajnos elérhetetlen... Nincs színház, nincs mozi, nincs barátokkal éttermezés, de ahelyett, hogy ezen háborgok - igen, nekem is nagyon hiányzik - próbálom mindennek a jobb oldalát nézni.
Ahelyett, hogy a kanapén fekve, chipset majszolgatva és bort kortyolgatva punnyadok otthon, kirándulni járok a családommal.
Rengeteg olyan helyen jártam az elmúlt hetekben, ahol utoljára 6-7 évesen, ami azért jó, mert félredobva az álszent dumákat elárulom: ha lenne mozi, előbb ülnék be nachost kajálva egy rissz-rossz vígjátékra, minthogy mínusz három fokban a Velencei-hegységben túrázgassak. Így viszont három dolgot csinálok egyszerre: együtt vagyok azokkal, akiket szeretek, gyönyörű helyeket fedezek fel, és még kalóriát is égetek.
Tudom, milyen nehéz most pozitívan látni az életet, de azt tanácsolom, ahelyett, hogy óránként megnézed a híradót, és elszontyolódsz a tragédiákat hallva, vagy épp attól, hogy nincs nyitva a kedvenc konditermed,
találd meg a szépséget a mindennapokban, tűzz ki apró célokat, és engedd el a szomorúságot.
Örülj, hogy élsz, és élvezd, mert nem tudhatod, meddig tart ez az utazás...
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
