Csorog a könnye. Gyászol egy szerelmet - egy embert, aki még bosszúságot sem érdemelne, nemhogy ilyen mély érzelmeket. Persze, ezt utólag már könnyű mondani. Ha tudta volna, mi történik, nyilván nem megy bele az egészbe. De átverték. Hamis ígéretekkel, hazugságokkal, rózsaszín jövőképpel. A másik pedig egyik napról a másikra visszakozott és eltűnt.
Nem egyedi sztori. Bárkivel megtörténhet, férfival és nővel egyaránt. Vannak lélekgyilkos emberek, akiket valamiért csak a pusztítás éltet. Olyan is akad, aki valójában nem akar bántani. Csak a saját bizonytalanságának áldozata - és miközben a saját életét romba dönti, a környezetében is földbe tipor minden szépet.
De az áldozat szempontjából mindegy, ki miért jutott idáig. A fájdalmon, amit átél, nem enyhítenek a magyarázatok. Ő csak szenved, mert bántották. Meg lehet ezt úszni valahogy, vagy mindannyian ki vagyunk téve neki?
Gőzöm sincs, mit tehetnénk az ilyenek ellen, de azt tutira tudom, mit NEM. Sokan befordulnak csalódottságukban. Belevesznek a gyászba, és utálni kezdik miatta a következő delikvenst. Rajta verik le a fájdalmukat: "Még egyszer nem vesznek hülyére, mostantól én is kiszúrok mindenkivel!" De mielőtt ezt gondolod, filóznod kéne egy kicsit.
Lélekgyilkossá válsz, csak azért, mert téged is bántottak? Ha mindenki így tesz, idővel az egész olyan lesz, mint egy vírus. Terjed, hódít, végül átveszi az uralmat. Tényleg olyan világban akarsz élni, ahol megkeseredett, bosszúszomjas emberek szívatják egymást?
Persze, az sem jó, ha átesel a ló túloldalára. Sokan újra és újra házhoz mennek a pofonért. Igen, a lélekgyilkosok profik az átverésben, de azért akadnak jelek, amikre érdemes felkapni a fejed. Kezdj gyanakodni, ha mást ígérnek a szavak, és mást mondanak a tettek!
Ezekről talán felismered, kivel van dolgod - ha szerencséd van. Vagy nem. Sajnos ugyanis nincs tuti recept. Néha egyszerűen csalódást és szenvedést dob a gép. Tragédia ez? Dehogy. Az igazi baj akkor kezdődik, ha belenyugszol a rossz dolgokba. Ha nem küzdesz a változásért. Ha elhiszed magadról, hogy tehetetlen vagy. Ha feladod és falak mögé zárkózol, netán te is besorolsz az elkövetők közé. Csak ekkor veszítesz. Mert ekkor elengeded az örömre való képességed, és onnantól mindennek vége...
Ugye, nem akarsz a saját lélekgyilkosod lenni?
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.