365 dni: A férfi rajongása a legerősebb afrodiziákum egy nő számára!

Én is megnéztem a 365 dni című filmet. Érdekelt, hogy mi az, ami ennyire izgatja a nők fantáziáját, és miért lett ilyen hamar népszerű. És a filmre érkező negatív reakciók is felkeltették a figyelmemet. Ez a film károsan idealizálja a Stockholm-szindrómát, amikor az áldozat a belső feszültség enyhítése miatt megszereti az elrablóját?

Azt gondolom, hogy ebben a filmben azért egy kicsit másról van szó. Nem egy pocakos, melegítőnadrágos, kopaszodó perverz rabol el egy nőt, akit utána a pincéjében tart, és vödörbe dobált ételmaradékkal eteti. Jelen esetben egy magas, izmos olasz macsó raboltatja el a kiszemeltjét. Akivel utána közli, hogy egy évet ad neki, hogy beleszeressen, ha nem sikerül, elengedi. És addig nem fog hozzáérni, amíg a nő nem vágyik rá, és nem kéri ezt. Igazán becsületes ajánlat egy becstelen helyzetben. Igyekszem spoilermentesen vázolni a körülményeket.

A főhősnő egyébként kapcsolatban él. Amiben sem a szexuális igényeit, sem a lelki szükségleteit nem elégíti ki a - nem túl szívdöglesztő - pasija. Tehát el van hanyagolva, mint egy félévente látogatott vidéki hobbikert. Több a kapcsolatban a gyom és a rom, mint a virág és a termés.

Massimo, az olasz maffiózó (igen, meglehetősen klisés), ekkor lép a képbe. Pontosabban ekkor "veszi magához" a lányt. És arra kényszeríti, hogy ötcsillagos luxusban töltse vele az időt. A magángéppel repkedéstől a saját séfen át a többezer dolláros ruha- és cipőköltemények vásárlásáig mindent szabad, sőt, kötelező. Igen, ez így leírva sem tűnik azért annyira borzasztónak. Csak hát ugye az a fránya emberrablás rész... Talán egyszerűbb lett volna kérni egy randit, de abban meg hol maradna a feszültség?

Habár nyilván nem Oscar-gyanús a film, az ilyen könnyed alkotások is elgondolkodtathatnak. Főleg arról, hogy mi fog meg annyira egy ilyen történetben olyan sok embert. Mi a film, és mi Massimo titka, ami miatt a nők lába remegni kezd tőle?

Forrás: Shutterstock

Ha lehántjuk a történetről a mázat, akkor marad egy nő, aki többre vágyna egy kapcsolatban, mint ami neki jut. Majd megjelenik egy férfi, aki mindennél jobban akarja őt, mindent megtenne érte, és semmitől nem riad vissza. Egy céltudatos, határozott, ellentmondást nem tűrő férfi, aki a nő kedvéért mégis hajladó ellágyulni. Aki bármit képes megadni neki, amire vágyik. Aki minden szexuális igényét kielégíti - sőt, talán még olyanokat is, amikről eddig nem is tudott.

És közben megadja neki azt a szabadságot, hogy ő dönthet arról, mikor akarja odaadni neki magát. A nő pedig feszegeti is a határokat, teszteli a férfit, él és visszaél azzal, hogy Massimo addig nem tesz semmit, amíg ő bele nem egyezik. Csábító, szexi nőnek érezheti magát, és lubickolhat ebben az érzésben.

Az egész film ezekre a nagyon elemi vágyakra épít, és ez tudja magával ragadni a nézőt. Mert ezek mindannyiunkban benne vannak - ki jobban, ki kevésbé nyomja el őket. Egy nőnek azt érezni, hogy kívánatos, hogy meg vannak őrülve tőle, hogy egy olyan férfinak, aki bárkit megkaphatna, pont ő jelenti a világ középpontját, borzasztóan jó lehet.

Igazán élvezheti a nőiességét. A férfi oldalon pedig szerintem kicsit mindannyian kacérkodunk a gondolattal, hogy mi uraljuk a világot, vagy legalább a saját világunkat. Hogy megszerezzük magunknak azt, amit akarunk, hogy egy nő élvezi azt, ha meg akarjuk szerezni, és végül ő is annyira vágyik ránk, mint mi rá.

Talán ezen érdemes kicsit elgondolkozni, hogy mi az, amire igazán vágyunk, ha őszintén, szégyenérzet nélkül magunkba nézünk.

Forrás: Szabó Gábor
Még több cikk Petitől!

Ha idáig eljutottál, már biztos rajongsz Peti stílusáért, és nem bírod visszafogni magad, hogy ne olvass tőle még többet. Megértjük, és segítünk is neked. Az írói oldalán rengeteg írása vár rád.

Nyitókép: Shuttertsock

    Ezek is érdekelhetnek