Házi karantén alatt sem muszáj unatkozni.

Nem értem, miért kell zúgolódni. Oké, igen, beköszöntött a tavasz, csodás napsütéses idő van odakint, és rengeteg mindent lehetne csinálni a szabadban - de ez most NEM opció.

A koronavírusnak "hála", sokkal több időt kell otthon töltenünk, mint azelőtt. De ha már így alakult, nézzük a jó oldalát! Ahelyett, hogy csendesen pityeregnénk egy sarokban, vagy megtanulnánk kővé dermedni a kanapén, hasznosan is eltölthetjük az időnket. Sőt, megkockáztatom: akár kellemesen is. És hogy mi a túrót csináljunk ezzel a rengeteg idővel?

Pattintsd ki magad kultúrából!

Kézenfekvő, hogy olvassunk, vagy nézzünk filmeket és sorozatokat orrvérzésig - de egy idő után jojózni kezd az ember szeme. Igen, ezeket is kipróbáltam: fél nap sorozatnézés, fél nap filmnézés. Meg aztán van az a pont, amikor hat évad, azaz kábé nyolc órányi sorozat megnézését követően az ember azt érzi: még egy rész, és elhányja magát.

De tök jó, hirtelen van időm azokra a könyvekre, amiket már vagy egy éve el akarok olvasni. Elővehetem azt az istenverte "A szolgálólány meséjét" - ha már mindenki annyira dicséri. Nagyon kulturált leszek, mire véget ér a karantén. Hiszen ezt sem szabad elfelejteni: egyszer véget ér.

Youtube, a legjobb a barátod

Ám ezeknél sokkal nagyobb terveim is voltak: mindig is szerettem volna megtanulni, hogyan kell flamencót táncolni. A YouTube-on pedig tengernyi videót találtam, amiből egy magamfajta utánzási nehézségekkel küzdőnek is sikerül megtanulnia az alaplépéseket. Szóval, egyik nap felkaptam a fekete körömcipellőmet, benyomtam a legalapabb videót, és topogni kezdtem. Ütemesen, flancosan. Mikor sikerült egy komplett lépéssorozatot összetennem, úgy örültem, mint majom a farkának.

Forrás: Shutterstock

A szomszéd valószínűleg kevésbé örült neki, pláne azok után, hogy rájöttem: mindig is szerettem volna az ír sztepptáncot is kipróbálni. Nagyjából este hatig eltopogtam az alattam lakóknak pár táncot, utána inkább kerestem valami mást. Hastánc! Végre van időm felfrissíteni a tudásomat. Az ilyen finomságok amúgy is jól jönnek a hálószobában, mert az ír szteppel aligha fogom előcsalni a fenevadat a férjemből. Na, de a hastánccal!

Levezetésnek pedig jöhetett egy kis tai-chi. Újabban, mielőtt befejezem a napot, lassú Bruce Lee-s mozdulatokat teszek: felébresztem a chi-met, és érzem, hogy árad bennem az erő. Lazán megbirkózok a karanténnal: jöhet a vírus, elbánok vele, mert a chi velem van!

Közben elkezdtem felfrissíteni a japán nyelvtudomásomat is - azt a keveset. A YouTube ezen a téren is tökéletesen kiszolgálja az igényeimet. Legközelebb, mikor a férjem hazajön a munkából, már azzal fogadhatom: Ohayou! Ogenki desu ka? (Szia. Hogy vagy?)

Na, és ha már férj!

Végre több időm van arra, hogy kicsit nyúzzam őt is. Persze a szex is remek program, de az sem rossz, ha tudunk egyebet is csinálni. Például társasozni. És újra felfedeztük azt a régi jó gyerekkori játékot is, amivel mind játszottunk: az ország-várost. És ő még nem tudja, de a szabadnapján elkezdünk salsázni is.

Komolyan, nem is értem az embereket! Nem kell falnak menni egy kis házi karanténtól. Annyi mindent csinálunk, illetve csinálok az utóbbi időkben, hogy szempillantás alatt eltelnek a napok. Teljesen be vannak táblázva a heteim. Lehet, nem is fogok ráérni az online rokon és barát randikra. Szerintem mire mindent megtanulok, már csak arra fogok felocsúdni, hogy rég véget ért a karantén.

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?